Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés tanácsnoka kétszeresen is alelnöki poszthoz jutott a brüsszeli Régiók Bizottsága alakuló ülésén: egyrészt alelnöke lett a közgyűlésnek, másrészt pedig a legnagyobb létszámú, néppárti frakció is alelnökévé választotta. Így jócskán erősödött a magyar érdekek érvényesítésének lehetősége a helyi és regionális önkormányzatokat érintő témákkal kapcsolatos, uniós jogszabályok kidolgozása során.

Az új, ötéves ciklus kezdetén február 11-13-án tartotta újjáalakuló ülését a Régiók Bizottsága. Az Európai Bizottság tanácsadó szervét a 27 uniós tagállam kormányai által delegált, helyi és regionális szinten megválasztott képviselők alkotják. A főtagok összessége adja a 329 fős Közgyűlést, amely évente több alkalommal ül össze Brüsszelben, hogy véleményeket fogalmazzon meg és módosításokat fogadjon el az uniós jogszabályokról. A nemzeti delegációk politikai összetétele az adott tagállam általános politikai, földrajzi és helyi/regionális viszonyait tükrözi.

A szervezetben már második ciklusban képviselői mandátummal rendelkező Magyar Annát az ülésen alelnökké választotta a Régiók Bizottsága, ezen felül pedig a közgyűlés legjelentősebb politikai erejét adó, 208 fős Európai Néppárti frakció is alelnökévé választotta. Az új posztokat betöltő Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés tanácsnoka megtiszteltetésként fogadta a döntést, aki ezeknek a szerepköröknek köszönhetően immár az elnökségeken keresztül is befolyásolhatja a szervezet munkáját.

Az alelnök a választás után kijelentette: a magyar érdekek maximális figyelembevételével végzi tovább a munkáját a néppárti frakción és a Régiók Bizottságán belül is. A Bizottság alelnöki posztja a szakmai lehetőségeket erősíti, a néppárti alelnöki funkciónak pedig fontos a politikai üzenete is.

Hozzátette: a Régiók Európai Bizottsága révén a régiók és települések hivatalosan is beleszólhatnak az uniós döntéshozatalba, és ezáltal érvényre juttathatják a regionális és helyi hatóságok véleményét és érdekeit például az egészségüggyel, oktatással, foglalkoztatással, szociálpolitikával, gazdasági és társadalmi kohézióval, közlekedéssel, energiaüggyel és éghajlatváltozással kapcsolatban is.