Kezdőlap

137 millió forintból vált környezetbaráttá és 21. századivá az algyői hivatal

137 millió forintból vált környezetbaráttá és 21. századivá az algyői hivatal

Az Egészségház és a Civilház után, a megújult polgármesteri hivatalt is átadták Algyőn - mindhárom épület egy közös, 200 millió forintos TOP-pályázat keretében került korszerűsítésre.


A hivatalt 137 millió forintból fejlesztették, ebből 60 millió forint az algyői önkormányzat által biztosított önerő volt.

Az operatív program keretében elnyert megyei, 29,9 milliárd forintos keretnek az értékteremtés volt a célja, Algyőn ez sikerült. – Jól látszik, minőségi munkát végeztek, és nem spóroltak, helyette inkább komplexen gondolkoztak, és önerőt hozzátéve dupla értéket hoztak létre. Itt az energetikai fejlesztés olcsóbb üzemeltetést és megújuló energia használatát jelentette, miközben szépen ápoltak egy régi épületet, ami nem kis kihívás – mondta Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke.

Élhetőbbé vált az épület, így kellemesebb, színvonalasabb lesz az ügyintézés a jövőben. Olyan anyagokat használtunk, amelyek megfelelnek a mai kor követelményeinek, ugyanakkor egészségesek, például fa nyílászárókat építettünk be, kőzetgyapottal szigeteltük a belső teret, így a külső, régi jellege is megmaradt az ingatlannak. Emellett új aljzatot csináltunk, és a vízszigetelést is elvégeztük – mondta Molnár Áron, Algyő polgármestere.

Önkormányzati hírek

Közgyűlés

  • 2025. május 9. 10:00
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Vármegyeháza, I. emelet Közösségi tér

Közgyűlés

  • 2025. április 11. 10:00
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Vármegyeháza, I. emelet Közösségi tér

Közgyűlés

  • 2025. március 14. 9:00
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Vármegyeháza, Oktatóterem

Közgyűlés

  • 2025. február 14. 10:00
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Vármegyeháza, 1. emeleti közösségi tér

Közgyűlés

  • 2024. december 13. 10:00
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Vármegyeháza, 1. emeleti közösségi tér

Közmeghallgatás

  • 2024. december 13. 10:00
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Vármegyeháza, 1. emeleti közösségi tér

Rendkívüli közgyűlés

  • 2024. november 22. 10:00
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Vármegyeháza, 1. emeleti közösségi tér

Rendkívüli közgyűlés

  • 2024. október 22. 10:00
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Vármegyeháza, 1. emeleti közösségi tér

Közgyűlés

  • 2024. október 11. 10:00
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Vármegyeháza, 1. emeleti közösségi tér

Területi Választási Bizottság ülése

  • 2024. október 10. 11:00
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Belvedere ház, Jegyzői iroda

Csongrád-Csanád Vármegyei Értéktár


A magyar nemzeti értékek, azon belül a hungarikumok azonosítása, örökségünk ápolása és védelme, továbbá az egyedülálló magyar értékek széles körű hazai és külföldi bemutatása elősegítésének érdekében az Országgyűlés megalkotta a 2012. évi XXX. törvényt a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról.

A nemzeti értékek gyűjtése különböző szintű értéktárakban történik:

  •  települési, tájegységi értéktár
  •  vármegyei értéktár
  •  ágazati értéktárak
  •  külhoni magyarság értéktára

A kiemelkedő nemzeti értékek a Magyar Értéktárban kapnak helyet.

A kiemelkedő nemzeti értékek közül a Hungarikum Bizottság a magyarságra jellemző, a magyarság csúcsteljesítményének számító elemeket hungarikumként ismeri el, és a Hungarikumok gyűjteményébe veszi fel.

A Hungarikumok Gyűjtmeménye és a Magyar Értéktár mindenkori elemei megtalálhatók a www.hungarikum.hu honlapon.

A Csongrád Megyei Közgyűlés (2023. 01. 01-től Csongrád-Csanád Vármegyei Közgyűlés) a nemzeti örökség megőrzése, a nemzeti azonosság-tudat erősítése érdekében – a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényben és a végrehajtására megjelent 114//2013.(IV.16.) Korm. rendeletben foglalt feladatai ellátása érdekében – 39/2013. (VI.7.) Kgy. határozatával döntött a Csongrád Megyei Értéktár felállításáról (2023. 01. 01-től Csongrád-Csanád Vármegyei Értéktár). A vármegyei nemzeti értékek azonosításával, a vármegyei értéktár összeállításával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos feladatokat a Közgyűlés által egyidejűleg létrehozott Csongrád-Csanád Vármegyei Értéktár Bizottság látja el.


Ízelítő a Csongrád-Csanád Vármegyei Értéktárból



Kukutyini zabhegyezés

A település gyorsan fejlődött, mert az itt letelepedők szorgalmas munkával akarták bizonyítani hozzáértésüket és megszolgálni a beléjük vetett bizalmat. Ez a szorgalom ma is jellemző a Ferencszállásiakra. A kukutyini terület az 1880-as évek idejében zabbal volt bevetve, de az éppen akkor tetőző Maros miatt a földeken nem lehetett...

Csongrádi halászházak

A halászházak alapjai néhol akár 200-300 évesek is lehetnek. Sokáig csak a nádfedelet cserélték időnként, ennyi volt a felújítás, hiszen a falak igen tartósnak bizonyultak. Vesszőből, sárral tapasztották az ún. paticsfalat. Később a vertfal terjedt el, ami deszkák közé rakott törekből, pelyvából és földből kevert anyagból...

Fehérhímzés Apátfalván

Elsősorban az északi, de a szomszédos megyékből is a mai Csongrád megyébe letelepedett lakosok, - köztük az apátfalvi nép is– zárt közösségeket alkottak. Féltve őrizték meg hozott szokásaikat és viseleti darabjaikat. Zártságuk ellenére is hatott azonban rájuk az itt élők hímzésdivatjának terjedése. A fehérhímzés...

Ö-ző tájnyelv

Helyi szókincsünk az ö-ző nyelv, az Alföld nagy területén, összeérő szigetekben volt elterjedve, de a Dunántúlon és Erdélyben is voltak kisebb-nagyobb hasonló nyelvet őrző területek. A múlt idő sajnos többé-kevésbé igaz, nagyon sok helyen a városiasodás, az egységesített nyelvoktatás és korunk felgyorsult élete, mind a...



Kapcsolat
Copyright © 2021. Csongrád-Csanád Vármegyei Önkormányzati Hivatal. Minden jog fenntartva.