A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a kamara Mórahalom térségi szervezete – együttműködve Mórahalom Város Önkormányzatával, valamint a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamarával – Magyar–Szerb Vállalkozói Fórumot rendezett Mórahalmon április 27-én. A Fórumon közel száz vállalkozó szerzett értékes tapasztalatokat a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok építése terén.
A találkozó célja a térség vállalkozásainak ösztönzése, segítése szerbiai gazdasági kapcsolatok, üzleti együttműködések létrehozásában, valamint Mórahalom, mint befektetési célpont megismertetése a külföldi résztvevőkkel. Továbbá a térségi szervezet a fórum megálmodásával azt is célul tűzte ki, hogy taglétszáma növekedjen, hiszen Mórahalmon és környékén eddig nagyon kevesen ismerték fel a tagsággal járó előnyöket. Szerbiából elsősorban vajdasági üzletembereket, valamint kamarák és önkormányzatok képviselőit várták a rendezvényre.
Az eseményen részt vett Babity János főkonzul, a Szabadkai Főkonzulátusról, Török György, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Tráserné Oláh Zsuzsanna, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára, valamint Fehér Éva, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Mórahalom térségi elnöke, és Kakas Béla, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke.
A szervező Mórahalom térségi kamarai szervezet vezetője elmondta: a város nagyon jó helyzetben van szerbiai kapcsolatok terén, mindez kézenfekvő módon a turisztikai irányában a leglátványosabb, de nagyon fontos a gazdasági kitekintés is, ami miatt a fórumot megszervezték. Fehér Éva hozzátette, kiváltképp aktuális a téma az IPA határon átnyúló pályázatok kapcsán, melyeket az év elején nyújtottak be a vállalkozók.
A rendezvényen beszélt arról, hogy a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Mórahalom térségi szervezetének átfogó célja egyrészről a kamara szerepének népszerűsítése a nem kamarai tagok körében, a térség szerkezetéből adódóan a kötelező Nemzeti Agrárgazdasági Kamara-tagság és az önkéntes Kereskedelmi és Iparkamara-tagság, illetve a kettős tagdíjfizetés elkerülése technikájának, másrészről az üzleti kapcsolatok és azok kamarai technikájának megismertetése a vállalkozók körében. Elhangzott, a CSMKIK Mórahalom térsége regisztrált vállalkozóinak száma közel ezer, azonban a tagok létszáma ennek öt százaléka. Így a jövőben a térségi céglátogatások fontos szerepet fognak betölteni a térség kamarai elnökének a munkájában.
Kakas Béla a fórumon a nemrég elindult kenderprogramot ismertette a vállalkozókkal, mely szintén szerb-magyar összefogással valósul meg. A rendezvényen a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke egy országhatáron átívelő ipari kendertermesztési- és feldolgozási program fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, a kendertermesztésnek és feldolgozásnak több mint 100 éves hagyománya volt a térségben. A szegedi kendergyárak nemcsak a környező településeken, de a Vajdaságban is termeltettek kendert, így a határon átnyúló együttműködés már akkor is létezett. Első körben a megyei önkormányzat a helyi szereplőkre építve, azokat feltérképezve szeretné újraéleszteni az ipari kendertermesztést és feldolgozást.
A fórum egyik vajdasági résztvevője, a Magyarkanizsai Vállalkozók Általános Egyesületének elnöke elmondta: az utóbbi évtizedekben a szerbiai vállalkozások inkább a túlélésre törekedtek és nem a közösségi szellem építésre. Raffai Mária hozzátette, hogy a mostani vállalkozógárda fiatal, szakképzett és családi hagyományokra alapozó tagokból áll, akik nyitottak a határon átívelő kapcsolatok megújítására, különösen Mórahalom felé. Végeredményben az együttműködés azért is rejt magában óriási potenciált, mert az üzleti kapcsolatok építésének nyelvi akadálya nincs, azonos mentalitással rendelkeznek a határ két oldalán élők, tulajdonképpen a határzónában az emberek haza járnak, akármelyik oldalról legyen is szó – mondta Raffai Mária. Ehhez óriási előrelépés lenne az ásotthalmi határátkelőhely nyitva tartásának állandóvá tétele is – fűzte hozzá Török György, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Forrás: SZEGEDma.hu
