Kezdőlap

Attila, hun király szobrának avató ünnepsége Ópusztaszeren

2022. augusztus 19-én, Ópusztaszeren az Attila szobor avató ünnepségén az alábbi beszédek hangzottak el:

Gémes László, a Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat elnökének beszéde:

Tisztelt Ünneplő Közönség, tisztelt Egyházi és Világi Vezetők, tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Engedjék meg, hogy avató szónoklat helyett inkább egyszerű szavakkal és rövid beszéddel szóljak Önökhöz. Úgy gondolom, hogy van, amikor a cifrázatlan a nemes, s az érthető a helyes – ezzel is elődeink előtt tisztelgünk…

Amikor nyitott szemmel járunk a nagyvilágban, és álmainkat tűzön-vízen keresztülvisszük, akkor előfordul, hogy egy olyan rendkívüli ünnepségen találjuk magunkat mint ez a mai…

Tisztelt Miniszter Úr!

Csongrád – Csanád megye lakossága nevében is hálásan köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat, itt van, és velünk ünnepel e napon. Történetünk egészen 2020 nyarára nyúlik vissza, amikor ,,Keresi a helyét Attila király szobra” címmel jelent meg egy cikk a Magyar Nemzet oldalán. A mesémet, úgy is kezdhetném, mint az ismert mondókában, hogy a Magyar Nemzet elment vadászni…

Dr. Ciráki György orvos fogalmazta meg - egy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tarcalon állíttatott, gránitból készült, nyolc méter magas Jézus Krisztus-szobor híre alapján -, hogy Attila hun királynak nem állítottak hozzá méltó szobrot Magyarországon.

Ciráki György Bethlen Farkas, a Julianus Barát Alapítvány kuratóriumi elnöke segítségével felvette a kapcsolatot egy kőfaragó vállalkozóval, Petró Attilával, aki Gávavencsellőn kőfeldolgozó üzemet működtet.

A vállalkozó felajánlotta, hogy beszerzi az alkotáshoz szükséges követ, megengedte, hogy a szobrász az ő műhelyében dolgozzon. Emellett ajánlott is egy szobrászművészt, a felvidéki származású Parlag István személyében, aki szívesen vállalta e megtisztelő feladatot.

A szobor ötletgazdája azóta kereste az alkotás helyét, járt a Felvidéken, tárgyalt több hazai jelentkezővel is, sőt még Erdélyből is érdeklődtek a lehetőség iránt.

A Magyar Nemzet cikke alapján Dr. Polner Eörs alelnök úr kezdeményezésére a megyei önkormányzat felvette a kapcsolatot Ciráki György doktor úrral. Mesénk következő fejezete így azt a címet kapta, hogy Dr. Polner Eörs alelnök úr Meglátta.

Alelnök úr javaslatára, hosszas egyeztetést követően létrejött a találkozó, itt az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, Dr. Polner Eörs alelnök, Kertész Péter, az Emlékpark igazgatója, Kormányos Sándor mezőgazdasági tanácsnok és jó magam mutattuk meg Csongrád-Csanád megye javaslatát a szobor méltó elhelyezésére.

Ciráki doktor fontosnak tartotta, hogy a szobrot térítésmentesen adományozzák a befogadó településnek, de az alkotás szállításáról, felállításáról az adott önkormányzatnak kell gondoskodnia.

Ennek ismeretében ajánlotta fel a Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat a Nemzeti Emlékparkot helyszínül.

Magam is fontosnak tartom nemzetünk hagyományainak őrzését, ezért támogatásomról biztosítottam Ciráki doktor urat.

A végső döntés azonban ekkor még nem született meg, reménykedve vártuk a helyszínnel kapcsolatos végleges választ. Tekintve a nemes célt, természetesen ez esetben bármely helyszínen is került volna elhelyezésre Attila király monumentális szobra, az csak jó döntés lehetett volna.

A döntés megszületett mind a szobor megálmodója, mind a mi részünkről, így Attila hun király közel öt méter magas mészkőszobra a Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés döntése alapján az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot gazdagítja a jövőben. Így a mese tovább folytatódott, jómagam, mint vadász, tehát meglőttem. Már az első perctől tudtam ez a szobor kell nekünk, Csongrád – Csanád megyeieknek. A megyei képviselők közül többen hasonló lelkesedéssel voltak a szobor felállításával kapcsolatban, de mint az ilyen horderejű dolgoknál szokás, itt is rengeteg akadály hárult elénk, de mi nem adtuk fel!

A földterület jogi ügyleteit Dr. Polner Eörs alelnök úr és Dr. Égető Gábor aljegyző úr segédletével tavaszra rendbetettük, így már nem volt akadály, hogy a felállításra koncentráljunk.

A tervek alapján rekord gyorsasággal Zádori Adrián végezte a földmérést, melyet követően a Móra Ferenc Múzeum kollégái szakmai megfigyelése mellett megkezdődött a talapzat építése. A Harmath és Társai Kft. Süli István és Tóth Attila vezetésével egy hat tonnás betontömböt hozott létre, mely körül a kunhalom építésében, és végső rekonstrukciójában is komoly részt vállaltak.

Ádók János alelnök úr, aki geofizikus mérnök a munkák során folyamatos szakmai segítséget nyújtott a kivitelezőknek.

A hosszú utazás előkészítésében segítségünkre volt, és szállítás lebonyolítását biztosította Szarka Attila képviselőtársam. Az ő kollégája, Domján Ferenc vállalta a pilóta szerepét, a hosszú út végén őt felváltva Kormányos Sándor a szobrot ebben a fejezetben Hazavitte. Jéri Ferenc, Varga Zoltán és Pölös Attila nyújtottak segítséget a szobor leemelésében.

A munkálatokat az utókor részére folyamatosan dokumentálta Hortobágyi Gyula. Attila szobra a helyszínen került renoválásra. Parlag István szobrászművész közel egy héten át dolgozott rajta, így megyénk vendégszeretetébe is belekóstolt, Deli Zoltánnak köszönhetően megismerte az igazi alföldi vendégszeretetet.

A PROBART Kft. vezetője Bartucz Tibor segítségével a szobor a talapzatra került, így már csak az utolsó símítások maradtak.

A járda elkészítésében Polyák Pál és a Bau-Pan Kft munkatársai közreműködtek, a zöldítésben pedig Dobai András, és az Oázis Kft munkatársai segítkeztek. Kormányos Sándor képviselőtársam volt, aki a munkacsoportot vezette. Mindannyiunk nevében is köszönöm állhatatos munkáját, hogy végig kézben tartva a legfőbb munkafolyamatokat, azokat sikerrel levezényelte.

Tisztelt Doktor úr és Tisztelt Művész úr!

Köszönöm, hogy ezt a szobrot megálmodták, majd támogatóik segítségével megteremtették nekünk, és utódainknak.

A szobor fantasztikus lett, és a helyére kerülve igazi király vált a kőtömbből!

Kedves Barátaim!

Hosszú utat tettünk meg idáig, és az ide vezető út göröngyös volt, de – Madách Imre után szabadon – a mű kész, az alkotó pihen.

S, hogy el ne feledjem a mesémet befejezni: mi nem megettük, hanem mindenki örömére összefogtunk és EGYÜTT talapzatára emeltük!

Méltóképpen mutatja ezt az összefogást az a kunhalom, melyet megyénk mind a 60 településének földjéből alakítottuk ki! Jelképezve ezzel az összetartozást, megyei identitásunkat.

A múltunk emlékezete nélkül jövőnk sem lehet, elődeink tisztelete nélkül nincs perspektíva, nincs fejlődés!

Kedves Attila Királyunk!

Sarkallj minket sikerre, emlékeztess minket a múltunkra! Haladjon tovább megyénk a fejlődés útján!

Tisztelt velünk ünneplő Vendégek!

Felemelő, hogy eljöttek, hogy örömünkben osztoznak, hogy a mai napnak, e meghitt ünnepnek tanúi lesznek. Minden jót Önöknek! Vigyék jó hírét Csongrád- Csanád Megyének, a Csongrád – Csanád megyei embereknek.

Legyen Csongrád- Csanád megye egy kis megye nagy országunk szívében!



Kásler Miklós az Emberi Erőforrások Minisztériuma miniszterének beszéde:

Az ember leglényegesebb tulajdonsága az, hogy minek tartja magát, mi az identitása. A mi esetünkben az eredet kérdése kulcskérdés. Honnan jöttünk? Miért jöttünk? Mit keresünk itt? Mit akarunk létrehozni és mi a célunk? Nagyon összetett a kérdés.

Az eredetnél teljesen egységes és hangsúlyozom, folyamatos ismereteink és tudásunk volt, szkíták, hunok leszármazottai és magyarok vagyunk.

Ha történetileg nézzük, hogy ezt mi támasztja alá, akkor az egyetlenegy élő kortárs szemtanú, fültanú leírására hivatkozhatunk, Priszkosz rétorra, aki rendszeresen és kivétel nélkül Attiláról úgy beszél, mint szkítáról, és úgy beszél Attila népéről, mint a szkíták leszármazottairól. Ugyanezt hozza fel Anonymus, ugyanezt hozzák fel a krónikáink, ugyanerre hivatkozik Kun László, Mátyás, Zrínyi Miklós.

Az 1809-es utolsó nemesi felkelés, az insurrectio résztvevőit úgy biztatták, ahogy Anonymus biztatta a Kijevet ostromló Álmost, visszavetítve a történetet, hogy a szittyák erényeit mutassa fel. Milyenek voltak a szkíták erényei? Hérodotosz és Strabon szerint nemes erkölcsű emberek, akik nadrágot viseltek, feltalálták a kengyelt, az összetartás különösen jellemzi őket. Önfeláldozóak, nagyvonalúak, méltányosak az ellenségeikkel, és rendkívüli ítészek.

Ha a történelem analógiáit keressük, a későbbi koroknak a krónikáit, az már hallomás alapján, Attila tündöklése és halála utáni visszavetítésekre vonatkozik. Ha nézzük a latin mondakört, Attilát rettenetes embernek ábrázolja. Ez azért különös, mert Attila volt az, amelyik latin városokat kímélt meg Troyes-t, Rómát, sőt ahogy leírja egy későbbi krónikás, Attilát csak két ember győzte le. Az egyik volt az oroszlán, a másik volt a farkas. II. Leó pápa az oroszlán és a Troyes-i püspök, Lupus a farkas. Ez rendkívüli nagyvonalúság, fölényes diplomácia és megértés Attila részéről, mert abban a korban ez nem volt ismert. Egy várost elfoglaltak, főleg ha ki volt szolgáltatva, feldúlták, kirabolták, lakóit megölték.

A hunok előtt terelt germán törzsek, vizigótok, frankok és a többiek nem Attila szerint jártak el. 408-410 között I. Alarik vizigót király, végrehajtotta az első Sacco di Romát, Róma feldúlását, nem kímélve semmit. Az ő fia I. Theodorik, majd Attilával néz szembe a catalaunumi síkon és veszíti el az életét. A legendákban és nemcsak a magyar hagyományokban, mondákban, hanem a délnémet gesztákban, a Nibelungenliedben, Attilát egy bölcs, megfontolt, államteremtő nagy hadvezérnek, férfiúnak ábrázolják ugyanúgy, ahogy Priszkosz rétor, aki, ha lehetett, megállapodott az ellenségeivel és megkímélte őket. Így tudtuk, így hirdettük egészen az 1850-es évekig, akkor azonban paradigmaváltás történt. Azért használom ezt a kifejezést, mert gyakran használjuk, csak nem tudjuk pontosan, hogy mit jelent. De annyit mindenféleképpen tudunk, hogy egy rendkívül jelentős változás. A szkíta-hun magyar folytonosságot egy másik megközelítés szorította ki, ez pedig a finnugor eredet, finnugor nyelvi rokonság és ennek a pandantja, ellentétele lett a türk rokonság.

Mindenki tudta, mindenki érezte közülünk, hogy ez így nincs rendben. Nem lehetséges az, hogy az európai uralkodóházak egyik legkiválóbbja, amelyik legalább 400 évig meghatározta Európa katonai helyzetét, kontrollálták a preventív háborúkat vezető magyar vezérek és nagy fejedelmek Európa helyzetét. Nagyobb területeket kontrolláltak, mint a saját idejében Attila, hiszen Attila legnyugatibb célpontja Catalaunum volt, Toulouse környéke volt, de I. Alarik és I. Theodorik késői leszármazottainak a vizigót keresztény királyságába, sőt azon túl Córdobáig, a kalandozó preventív háborút folytató magyar seregek eljutottak. De eljutottak Otrantóig is, az olasz csizma legdélibb sarkáig. Attila ezt az utat nem tette meg, mert felismerte a szakralitást: II. Leó – nem mondom, hogy pápa, mert ő Róma püspöke volt, és megkegyelmezett.

Akkor, amikor Magyarországon a Magyar Királyságban idegen elnyomás hatására egy új eredetmítoszt kezdtek felépíteni, a Trianon előtti Franciaországban egy történész, Thierry Amadé megírta az egyik leglényegesebb, legpontosabb és legtalálóbb Attila-életrajzot, általában a hunok és utódnépeik történetét.

Nagyon érdekes a gondolat, hogy a magyar hős történelem három kulcsfigurája, Attila, Árpád és Szent István, nemcsak egy etnikumhoz tartozik, hanem egy gondolatiság, egy szellemiség fogja őket össze. Ez az a példa, amelyik mint a búvópatak, időről időre, még a Habsburg uralom alatt is, egészen napjainkig mindig megjelenik, mindig összetartja a nemzetet és mindig meghatározza, hogy hogyan éljünk, mit tegyünk, és mi felé törekedjünk.

Amit kiemelnék, amit biztosan tudunk a díszítő jelzői, Malleus Orbi, a világ pörölye, és Flagellum Dei. Mit jelentenek a latin szavak? Malleus: lábtőcsont az emberi szervezetben, de jelenti a pörölyt, jelenti a kalapácsot, tehát azt az eszközt, amivel formálni lehet fémeket, tárgyakat és embereket. Attila jelzője – meggyőződésem –, hogy az utóbbi, mert megjelenített Európában egy olyan szemléletet, amely előtte nem volt. Az egyszerűség, a tisztesség, a szkíta hagyományok megjelenítése, a rabszolgaság kiiktatása, a szolgaság más formáinak eléhelyezése. Mit jelent a Flagellum Dei? Korbács, az Isten korbácsa. Ki forgatta a világtörténelemben egyetlenként az Isten ostorát, az Isten korbácsát? Ki korbácsolta ki a nem odavaló gondolatokat, tetteket a szent helyről? Tehát ha ebben a kontextusban nézzük Attilát, akkor el lehet gondolkodni azon, hogy egy mélyen hívő keresztény dinasztia miért vallotta büszkén az ősének Attilát és népét, a hunokat. Mit köszönhet neki Európa? Azon túlmenően, hogy egy egyenlő, érdemeken alapuló társadalmi berendezkedést, köszönhetik a germánok, hogy Európáig jutottak, Európa északi feléig, és megalakíthatták első államaikat. Az első germán törzs, amelyik államot alapított, a 490-es évek végén a frankok voltak. Hilderich volt az első király, még ismerhette Attilát, várhatóan ott ült az asztalánál és arany és ezüst kupából ivott. Amikor Attila Priszkosz rétor leírása szerint fakupát használt és rendkívül mérsékletesen fogyasztott. Az ő fia volt Klodvig, ő vette fel a germánok közül először a kereszténységet a 490-es években.

Híres a mondat:

„Hajtsd meg a fejed, büszke szik ember, és amit eddig imádtál, azt tagadd meg, és amit tagadtál, azt imádd.”

Francia nagykövettel beszélgettem és mondtam neki, hogy Szikandria itt van. Esztergom, Dunakanyar, feltehető, hogy a frankoknak ehhez valami köze van, legalábbis a dinasztiának. Sose hallott róla semmit. Elgondolkodtam, hogy Franciaország, amelyik ideológiai, gazdasági, politikai, demográfiai, migrációs és egyéb válságokban van, hogy tud onnan kikapaszkodni. Arra gondoltam, hogy úgy, ahogy a nagy keleti kultúrák prosperálnak mindazokon a területen, amit elmondtam és amerre mi is törekszünk és terjesztjük ki a szuverenitásunkat gazdasági, politikai és most már kulturális téren is, csak ez lehet a megoldás, azért, mert rendkívül ősi és a történelemben bevált. Mi tartotta össze a nagyfejedelmeink sztyeppei államát, az első magyar államot? Szuverenitás, integritás, az ősök tisztelete, a szakrális ősök tisztelete, Álmos tisztelete és ebbe belefér Attila tisztelete is és a közös érdekek, a közös célok.

Erre építette fel Szent István az első keresztény magyar államot, a frank típusú magyar államot és szervezte meg az egyházát. A térítést Esztergomba hozta, nem Bizáncból térítettek és nem Salzburgból, akaratlanul esetleg megosztva az éppen megalakuló magyar királyságot, hanem innen Esztergomból. Attila utódai követték az ő példáját nagyon sok vonatkozásban, viselkedését mindenképpen. Küldetéstudatuk volt. Így lett Szent István a világtörténelem egyetlenegy apostoli királya, így hozta létre a világtörténelem egyetlenegy Archiregnumát, amit nagyon szimplifikálva úgy mondok, hogy főkirályság, de ennél több. Egy olyan birodalom, ami az univerzumot érti, a Földet érti és a mennyet érti, és így lett az Archiregnumból Regnum Marianum. Ami kijelölte a kereteinket, a fennmaradásunk és megmaradásunk kereteit.

Tekintettel arra, hogy Attila legalább 1400 évig száműzve volt nemcsak a jelenükből, de még a gondolatainkból is megpróbálták kiirtani, én úgy gondolom, hogy ennek a szobornak az avatása rendkívüli. Én a magam részéről ebben a kérdésben annyit tettem, hogy én is terveztem egy Attila szobrot az M1 és az M7-es sztráda találkozásánál, arccal nyugat felé, karddal az oldalán és a kezében íjjal. Egy dolog miatt nem lehetett megvalósítani, mert jogos volt az aggály, hogy a nyugatról érkező turisták nem a jobbkéz szabályra figyelnek, hanem a szoborra. A másik, amit halaszthatatlannak gondoltam, ez a Magyarságkutató Intézet létrehozása volt. Rendelkezünk és III. Béla haploidjának meghatározásával bizonyítottuk, hogy azonosítani lehet az Árpád-háziakat, rosszul mondom, a Turul-dinasztiát, majd a szent királyok dinasztiáját, akiket az 1700-as évek óta hívnak Árpád-háznak. Károly Róbert úgy tudta, hogy ő is Árpád-házi, csak leányágon. Nem Árpád-házi, Turul-dinasztia, szent királyok dinasztiája.

Még egy lényeges lépést tettem Attila fizikai lényének a megragadására, ez az abasári feltárás. Az abasári királyi birtokot sok-sok közbülső tulajdonos után a Haller grófok szerezték meg az 1700-as években. Erről egy márványtábla tanúskodik, amelynek derékszögű anakrimája 2 évszámot rajzol ki, a latin szöveg kezdőbetűiből. 1044 Ménfő, Aba Sámuel halálának éve, a másik pedig a Hallerok birtokszerzésének az éve. Ha el tudjuk érni Aba Sámuel, vagy bármelyik férfi leszármazottjának a csontvázát, DNS-t tudunk extrahálni, és meg tudjuk szekvenálni, akkor az eredmény, ha egybeesik az Árpádok haploidjával, akkor a közös ős, anélkül, hogy ismernénk a temetkezését, fellelhetnénk a csontvázát, Attila! Ha ez így van, akkor át kell írni a történelmet, de nem csak itthon, hanem nyugaton is.

Mindenkinek köszönöm, aki lehetővé tette a szobor létrehozását. Megragadó, minden, amit ismertünk és tudunk, benne van. Korhű az öltözet, kifejezi Attila karakterét az arc. Miért mondom ezt, mikor nem ismerjük Attila arcát? Azért, mert ismerjük az utódjaiét!

Köszönöm szépen.

Önkormányzati hírek

Rendkívüli közgyűlés

  • 2022. december 02. 11:00
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Megyeháza konferencia terem

Közgyűlés

  • 2022. november 11. 9:00
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Megyeháza konferencia terem

Közgyűlés

  • 2022. szeptember 9. 9:00
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Megyeháza konferencia terem

Tájékoztatás a 2022. évi falu- és tanyagondnoki képzéssel kapcsolatban

Területi Választási Bizottság ülése

  • 2022. június 6. 19:00
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4.

Közgyűlés

  • 2022. május 13. 9:00
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Megyeháza konferencia terem

Területi Választási Bizottság ülése

  • 2022. április 9. 19:00
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4.

Területi Választási Bizottság ülése

  • 2022. március 29. 15:30
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Tisza terem

Közgyűlés

  • 2022. március 11. 9:00
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Megyeháza konferencia terem

Területi Választási Bizottság ülése

  • 2022. március 3. 11:30
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Tisza terem

Közgyűlés

  • 2022. február 18. 9:00
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Megyeháza konferencia terem

Pénzügyi és Gazdasági Bizottság ülése

  • 2022. január 27. 9:30
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Megyeháza, Tisza terem

Közgyűlés

  • 2021. december 3. 9:00
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Megyeháza konferencia terem

Közgyűlés

  • 2021. november 12. 9:00
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Megyeháza konferencia terem

Közgyűlés

  • 2021. szeptember 9. 9:00
  • Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Megyeháza konferencia terem

Csongrád-Csanád Megyei Értéktár

Copyright © 2021. Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzati Hivatal. Minden jog fenntartva.

Keresés