A Népegészségügy klímavédelemmel kapcsolatos célkitűzései, tevékenysége, feladatai
Cél: A klímaváltozás egészségi hatásainak megelőzése, az alkalmazkodás elősegítése, valamint az időjárás egészségre gyakorolt hatását előrejelző rendszer működtetése.
1. A klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbak. Az egyik legfontosabb hatás, a hőhullámok egyre gyakoribbá válnak: 1992-2006 között a hőhullámok (minimum 3 egymást követőnapon a napi középhőmérséklet a 25 C fok küszöbérték feletti) egyre sűrűbben jelentkeztek. Számszerűen évente 73 nappal nőtt a „hőhullám napok” előfordulása, bár az egyes években jelentős ingadozás figyelhető meg, az elmondható, hogy míg 1992 és 2000 között 6 hőhullám érte el hazánkat, összesen 27 igen meleg nappal, addig 2001-2006 között 11 hőhullám következett be 52 igen meleg nappal. A közeljövőben is feltételezhető a hőhullámok ismét gyakori előfordulása. Az elemzett 15 évadatai alapján feltételezhető a hőhullámok számának és tartamának növekedése, ami szükségessé teszi, hogy egységes szakmai elvek mentén kerüljön sor a hőség során alkalmazandó intézkedések megfogalmazására és végrehajtására.
„Az éghajlatváltozás egyértelműen káros hatással lesz az egészségre a hőhullámokon, természeti katasztrófákon, levegőszennyezésen és a betegséghordozók által közvetített fertőzőbetegségeken keresztül.
A Népegészségügy egy egységes szakmai stratégiát alakított ki a hőhullámok hatásainak enyhítésével és azok lehetséges következményeinek kezelésére vonatkozóan.
Ennek a stratégiának az elemei:
A nyári cselekvési terv előkészítése:
- A lakosság általános tájékoztatásának előkészítése
- A kockázati lakosságcsoport védelmének előkészítése
A cselekvési terv legfontosabb elemei hőhullám idején
- A lakosság általános informálása
- Az alapellátás, a fekvőbeteg ellátó intézmények, nem önkormányzati szociális otthonok, karitatív intézmények, bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, nyári táborok informálása
- Az önkormányzatok értesítése a hőségtervek aktiválásának szükségességéről
- Az ajánlások eljuttatása a kockázati csoportokhoz
2. Nő a járványveszély, megszaporodnak a fertőző betegségek, sőt újabbak ütik fel fejüket. Hazánkban már megjelent a nyugat-nílusi vírusos láz, amelynek már a gyanúját is be kell jelenteni az észlelő orvosnak az illetékes népegészségügyi főosztályok részére.
Ezenkívül az éghajlatváltozás a víz és az élelmiszer útján terjedő betegségekre, valamint a zoonózisokra is hatással lehet.
3. Várhatóan megnövekednek az allergén növények okozta megbetegedések. A környezeti levegő finomrészecske-tartalmának való hosszú ideig tartó kitettség számos egészségügyi problémát súlyosbít, így a krónikus obstruktív légúti betegséget, ami az embereket még érzékenyebbé teszi az éghajlat által előidézett további stressz tényezőkkel szemben.
Az egészséghez való alapjog és az egészséges környezet biztosítása érdekében a parlagfű elszaporodásának és virágzásának megakadályozása kiemelt jelentőségű feladat, mellyel kapcsolatosan az 1230/2012 (VII.6.) számú kormány határozat – Magyarország Parlagfű Elleni Rövid és Középtávú Védekezési Akcióterve – tartalmaz ütemezett, 2012 – 2020. évre vonatkozó feladatokat.
Az akcióterv részletesen kitér az alábbi feladatok teljesítésére:
- a parlagfüves területek hatósági felderítési rendjére, az egyszerűbb, hatékonyabb eljárási és szankcionálási rendszer kidolgozására,
- bel- és külterületi parlagfű-felderítés és a közérdekű védekezés elrendelésére,
- a lakossági bejelentések kezelésére,
- közfoglalkozásban rendelkezésre álló források és az elítéltek foglalkoztatási lehetőségére, valamint a
- parlagfű mentesítésre vonatkozó ismeretek Nemzeti Alaptantervbe való építésére.
Kezdőlap 
