természeti környezet

A vármegye földrajzi helyzete

Csongrád-Csanád vármegye a Dél-alföldi régió közepén található, nyugatról Bács-Kiskun és keletről Békés vármegye fogja közre. Délen Romániával és Szerbiával határos, a közlekedési és kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik, aktív szerepet játszik e két országgal folytatott külkereskedelemben és tranzitforgalomban.

A vármegye természeti adottságai

Csongrád-Csanád vármegye vízrajza változatos:

Mártélyi Tájvédelmi Körzet

A Tisza szabályozása után a mártélyi szakaszon jelentős területű különösen szép hullámtér alakult ki, amelynek értékes tájalkotó elemei a töltés mellett húzódó kubiksor, ártéri rétek, ősnyárfások, holtágak, öreg botolófűz állomány és a területre jellemző külterjes mezőgazdálkodás. A sajátos magyar alföldi táj élővilágával együtt szabadtéri múzeumnak is tekinthető.

Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet

A Duna-Tisza

Ásotthalmi fehérnyáras (emlékerdő)

Az ásotthalmi erdő részeként 1944-ben kapott védelmet a 17 ha-os Duna-Tisza közi homokerdő. Létét Kiss Ferenc erdőmérnöknek köszönheti, aki századunk első három évtizedében a Szeged környéki homokterületek erdősítésében kiemelkedő eredményeket ért el. A területen semmiféle erdészeti munkát nem végeznek, a letört ágakat és az elpusztult fákat is a helyükön hagyják. Gyepszintje jellegzetes homoki lágyszárúakban - homoki ternye, homoki

Csongrád megye hazánk legnapfényesebb tája, itt található Magyarország legmélyebb pontja, s a legmagyarabbnak tartott folyónk, a Tisza itt hagyja el országunkat. Sokan, akik csak országúton vagy vasúton robognak át a vidéken, egyhangúnak, kevés szépséget mutatónak hihetik vidékünket, pedig a megye - sajátos átmeneti jellege miatt - rendelkezik szinte minden természeti szépséggel, amit Alföldünk mutat. Megtalálható itt a puszta, a folyókhoz és a szikes tavakhoz kapcsolódó mozgalmas