Címkék

befektetésösztönzés természeti környezet

  • Megjött az első eredmény a megyei befektetés-ösztönzési tevékenységben

    Több megyei település területei is bekerültek az országos telephely adatbázisba, melyben a Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat munkája is segített.

  • Mennyire ismerik Csongrád megyét a külföldi befektetők?

    Elkészült a Csongrád Megyei Önkormányzat angol nyelvű befektetés-ösztönzési kiadványának aktualizált, on-line verziója, amely a megye iránt érdeklődő új befektetők, cégek számára nyújt hasznos információkat a térség földrajzi, gazdasági és iparági szerkezetéről.

  • A befektetésösztönzésről tárgyalt a megye vezetése

    Egységes megyei arculat, megfelelő adatbázis és információs hálózat kell ahhoz, hogy a jövőben a befektetők érdeklődését növelni lehessen Csongrád megye iránt. Ez hangzott el azon a személyes egyeztetésen, amelyet Gémes László, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke és Csáki Béla alelnök folytatott Szabó Mártonnal a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgató-helyettesével, Ópusztaszeren. A vezetők a két szervezet közötti, szorosabb együttműködés lehetőségeiről is tárgyaltak.

  • Bemutatkozott a polgármestereknek Csongrád megye új elnöksége

    A Csongrád Megyei Önkormányzat a 2019-2024 közötti időszakban eddigieknél hangsúlyosabban szeretné képviselni azt a kormányzati szándékot, hogy az uniós forrásból megvalósuló fejlesztésekkel nagymértékben és folyamatosan javuljon az állampolgárok életminősége. Ennek érdekében a megyei településvezetőknek közvetlen kapcsolattartást ígért és rendszeres szakmai fórumok szervezését tervezi a Csongrád Megyei Közgyűlés új vezetése.

  • Csongrád-Csanád megye helyi jelentőségű természetvédelmi területei

    Ásotthalmi fehérnyáras (emlékerdő)

    Az ásotthalmi erdő részeként 1944-ben kapott védelmet a 17 ha-os Duna-Tisza közi homokerdő. Létét Kiss Ferenc erdőmérnöknek köszönheti, aki századunk első három évtizedében a Szeged környéki homokterületek erdősítésében kiemelkedő eredményeket ért el. A területen semmiféle erdészeti munkát nem végeznek, a letört ágakat és az elpusztult fákat is a helyükön hagyják. Gyepszintje jellegzetes homoki lágyszárúakban - homoki ternye, homoki keserűfű, sovány csenkesz, homoki pimpó és a pusztai kutyatej - igen gazdag. Különleges értékű növényei a piros madársisak és a környéken ismeretlen veresgyűrű som.

    Ásotthalmi telepített erdő

    Az emlékerdőtől nyugatra fekvő, mindössze 2 ha-os erdő szintén 1944. óta élvez védelmet. Telepítésére a múlt század végén került sor, amikor Szeged város az elpusztult ősi homoki lomberdők pótlására határozatot hozott. Ezeknek az erdőknek a nyersanyag szolgáltatásokon kívül klímajavító, tájképformáló és rekreációs funkciója is volt, illetve van.

    Ásotthalom-Bogárzó

    Ásotthalom község közigazgatási területének északi részén, a ruzsai határon elhelyezkedő 582 ha-os terület 1993-ban kapott védelmet. A viszonylag mély fekvésű ősgyep Bogárzó néven közismert.

    Szentesi Széchenyi liget

    Az Alföld egyik legrégibb köztulajdonban lévő parkját 1953-ban nyilvánították védetté. A közpark közvetlenül a városközpontban a Kurca főcsatorna jobb partján, a Szentes-Csongrád között létesült műút mellett található. Kedvező mikroklímáját a Kurcának köszönheti, amely - a Vecseri-fokkal együtt - szinte körülöleli. A liget 1869-ben telepítéssel jött létre, mint sétakert. A liget Szentes város kultúrparkja is, mivel rendelkezik azokkal az objektumokkal (múzeum, strand, sporttelep, játszótér, padok), amelyek lehetővé teszik az odalátogatók kellemes és aktív kikapcsolódását.

    Zsombói ősláp

    Szegedtől 15 km-re észak-nyugatra, Zsombó községtől dél-keletre, a kiskunmajsai műút mellett fekvő 8 ha-os védett terület talaja löszös-homokos, vize a talajvízből és esővízből származik. A láp száraz nyarakon kiszárad. A mezőgazdálkodás térhódításával a hajdani nagy kiterjedésű alföldi lápok eltűntek. Néhány maradványa még itt-ott fellelhető. A Zsombó község határában fennmaradt zsombéksásos lápterület a lápfüzes és pusztai tölgyes erdővel ritkaságnak számít.

    Csengelei kocsányos tölgyfa-csoport

    A 8 db fából álló facsoport a község határában az erdészház mellett található. A facsoport fáit valószínűleg 1900. körül ültették csaknem kör alakban. A ma már mintegy 30 m magasságot elérő, 80 cm törzsátmérőjű egészséges kocsányos tölgyek lombkoronái messziről láthatók. A facsoport megjelenése, a fák fejlődési ereje természeti ritkaság ezen a vidéken.

    Makói "Juhász Gyula Emlékfa"

    A Megyeház utca 16. sz. ház előtti téren álló különlegesen szép alakú kocsányos tölgyfa védelmére 1974-ben hoztak határozatot. Ekkor a korona átmérője 24 m, a fa vastagsága 1,5 m, magassága pedig 14 m volt. Az 1810. körül ültetett fa egészségi állapota számottevően még nem romlott, dekoratív megjelenése ma is magára vonja a figyelmet. A fának irodalomtörténeti vonatkozása az, hogy Juhász Gyula makói tartózkodása alkalmával gyakran és szívesen pihent alatta.

    Szegedi Páfrányfenyő

    A Takaréktár 3. számú magánház udvarán áll a kb. 70 éves nőivarú páfrányfenyő, amelyet egy Pollák nevű köteles mester (a ház egykori tulajdonosa) 1925-ben hozatott Japánból, eredeti termőhelyéről. Ennek a fának magvaiból nevelték a város utca- és térfásításához felhasznált csemetéket.

    Szeged-Kiskundorozsmai Nagyszék

    Szegedtől nyugat felé haladva alig 8 km után, Kiskundorozsma határában találjuk a védett 17 ha-os szikfoltot, amely jórészt eredeti állapotában maradt fenn. Értékét az adja, hogy őrzi a Duna-Tisza közén uralkodó hajdani szikes puszták fajgazdag élővilágát. Növényei közül kiemelendő az erdélyi útifű, amely a magyar Alföld és az Erdélyi medence közös bennszülött faja.

    Kisteleki Müllerszék (Nagyszék)

    A Balástyához tartozó 84 ha-os védett érték a két település között az M5-ös fő közlekedési úttal és a vasútvonallal bezárt területen található. Legértékesebb részei a szikes tó, a semlyékek és a nedves talajú rétek. E változatos élőhely változatos madárvilágnak nyújt kedvező életfeltételt. 1990-ben nyilvánították védetté. A tó a Duna-Tisza közi szikes tavak láncolatának egyik jellegzetes képviselője.

    Kisteleki Tó-alj (Bíbic-tó)

    A város északnyugati részén a Pacsirta sor, a Gőzmalom utca és a Tóalj utca által bezárt területen található az 56 ha-os, 1990-ben védetté nyilvánított természeti érték. A Bíbic-tó a Duna-Tisza közti szikes tóláncolat egyik legkisebb tagja, vizének kémhatása egyedülállóan lúgos.

    Szegedi Füvészkert

    Újszegeden a Lövölde u. 42. szám alatt található hazánk területileg legnagyobb füvészkertje, amely 1989-ben kapott védelmet. A kertet 1922-ben alapították, de a növénytelepítés csak 1925-ben kezdődött. 1947-től jelentős fejlesztés kezdődött: betelepítették az arborétumot, üvegházak, magtár szerszámraktár épülnek. 1970-72. között új fóliaházak, később holland üvegházak létesülnek. Elkészül a Fitotron épülete, új kazánház kialakításával 1980-ban olajfűtésre térnek át. Közben a terület tovább bővül és kialakul a jelenlegi 17 ha-os nagysága. A József Attila Tudományegyetem Füvészkertje hármas funkciót tölt be: - az év minden szakában az egyetemi oktatáshoz bemutatja a szemléltetéshez szükséges hazai és külföldi növényeket, - a növénytani kutatásokhoz biztosítja a megfelelő mennyiségű és minőségű növényanyagot, - látogatható, ezért elősegíti a megtekintők szemléleti nevelését. Önmagában igen nagy értéket képvisel a 9 üvegházi teremben és 3 fóliaházban elhelyezett 1865 trópusi növényfaj. A 890 fafaj (és bokor), a 126 páfrányfaj és az 1200 db-os sziklakerti növényanyag külön figyelmet és védettséget érdemel. A 444 kaktuszfajon kívül a 475 egyéb, pozsgás fajokból álló gyűjtemény rendkívüli formagazdagságot nyújt a látogatóknak, akiknek száma évente 150-160 ezer fő.

    Öttömös Baromjárás puszta

    Helyi védettségét 1994. évben kapta. A homoki puszta területe művelésbevonással, erdőtelepítéssel folyamatosan csökkent. A megmaradt Baromjárást mezővédő erdősáv veszi körül és tagolja három nagyobb egységre: egy teknőszerű mélyedésben viszonylag nagy területű nádas található, ehhez keskeny kiterjedésű magas sásrét csatlakozik, amely kiterjedtebb szikesedő pusztába megy át.

    Földeáki Kornél-erdő

    A Száraz-ér partján terül el, melynek védelmére 1994. évben került sor. Az ültetett erdő Csongrád megye dél-keleti részének legnagyobb fás izolátuma. A 63 ha-os erdőből mindössze 3 ha-t kezelnek parkerdőként, a többi gazdasági erdő. A parkerdő domináns fajai: a kocsányos tölgy, a gyertyán, a magas kőris, a mezei juhar.

    Hódmezővásárhelyi fasorok, fák és fásterületek

    Védelmét a megyei jogú város közgyűlése 1994-ben határozta el. A testület ekkor hét értéket nyilvánított védetté:

    1./ Kinizsi utcai balkáni vadgesztenye fasor (58 db fa),

    2./ Ady Endre utcai közönséges platánsor (73 db fa),

    3./ Epreskerti játszótér (224 db fa)

    4./ Zrínyi utcai japánakácfák (28 db fa)

    5./ Bercsényi utcai kocsányos tölgyek (2 db fa)

    6./ Kossuth téri fák (30 db fa)

    7./ Népkert és Strandfürdő fás területe

    Ásotthalmi Magyari erdő

    1995-ben került védelem alá, amely jellegzetes homokbuckás erdő. A defláció miatt mozgó homok megkötésére erdőtelepítést végeztek, így a kialakult homokbuckák megmaradtak. Az erdőben még ma is megtalálható 3 db homokdomb őrzi a régi idők emlékét.

    Ásotthalmi rivó erdő

    Szintén 1995-ben kapott helyi védelmet. Az Engi homokbuckák megkötésére 1807-ben fásítások kezdődtek. Azóta a terület gazdasági hasznosítása változatlan. Ma 3 idősebb tölgy folt idézi a hőskor hangulatát. A foltok erdei fenyő, szürke nyár és akác ültetvények közé ékelődnek. Az erdő értékes védett növényei az egyhajúvirág, a tavaszi hérics, a tarka páfrány.

    Pusztamérgesi Mérgesi puszta

    Védettségét a képviselőtestület 1995-ben mondta ki. A táj jellegét az alacsony homokbuckák és ritkás erdőfoltok határozzák meg. A terület nagyobb részén nyilt homokpusztai gyeptársulás található

    Pusztamérgesi láp erdő

    Védelmére 1995-ben került sor. A teknőszerű mélyedéseinek vadvizeit a Domaszéki-főcsatorna vezeti le, amely az utóbbi aszályos években nagymértékben hozzájárult a láperdő kiszáradásához.

    Csongrádi Nagyrét Természetvédelmi Terület

    1996 óta élvez helyi védelmet. A 806 ha-s terület a Köröszugban helyezkedik el, délről 10 km hosszan a Tisza, keletről pedig 5 km hosszan a Hármas-Körös öleli körül. A védett terület nyolc részből áll: 1. Ártéri erdő a Tisza bal partján, 2. Mámai réti Holt-Tisza, 3. Ellésparti Holt-Tisza, 4. Nagy-Gombás (holtág az ártéri erdők területén), 5. Szakadás (holtága az ártéri erdő területén), 6. Fekete vagy Dög-Körös, 7. Rázsonyi Holt-Körös, 8. Ártéri erdő a Körös jobb partján. A védelem alapvető célja a még közel természetes állapotban fennmarad egyedülállóan gazdag élővilággal rendelkező ártéri erdők, holtágak, kubikgödrök megőrzése, a tájképi értékek és kultúrtörténeti emlékek védelme.

    Maty-éri Természetvédelmi Terület

    1998-ban kapott helyi védelmet a tájképi értékek megőrzése, gazdagítása, illetve a terület többcélú funkciójához méltó természeti környezet kialakítása, megőrzése céljából.

  • Földrajzi helyzet, természeti adottságok

    A vármegye földrajzi helyzete

    Csongrád-Csanád vármegye a Dél-alföldi régió közepén található, nyugatról Bács-Kiskun és keletről Békés vármegye fogja közre. Délen Romániával és Szerbiával határos, a közlekedési és kereskedelmi útvonalak metszéspontjában fekszik, aktív szerepet játszik e két országgal folytatott külkereskedelemben és tranzitforgalomban.

    A vármegye természeti adottságai

    Csongrád-Csanád vármegye vízrajza változatos: felszínét a Tisza és holtágai, a Maros, a Körös folyók, továbbá sok tó és csatorna tagolja. Itt húzódnak az ország legmélyebb fekvésű területei. A vármegye termál- és gyógyvizekben egyaránt gazdag, a hazai hévízkészlet egyötöde nálunk található. Itt halmozódtak fel az ország legjelentősebb kőolaj- és földgáz-készletei is, melyek a hazai kitermelés több mint felét biztosítják. A térség az ország napfényben leggazdagabb vidéke, a napsütéses órák száma meghaladja a 2000-et, és az évi középhőmérséklet (10,5-12°C) magasabb az országos átlagnál. A vármegye nyugati részét gyümölcs- és zöldségtermesztésre alkalmas homoki talajok, a középső részét öntéstalajok, míg keleti részét nagyon jó minőségű mezőségi talajok borítják.

  • Országos jelentőségű természetvédelmi területek

    Mártélyi Tájvédelmi Körzet

    A Tisza szabályozása után a mártélyi szakaszon jelentős területű különösen szép hullámtér alakult ki, amelynek értékes tájalkotó elemei a töltés mellett húzódó kubiksor, ártéri rétek, ősnyárfások, holtágak, öreg botolófűz állomány és a területre jellemző külterjes mezőgazdálkodás. A sajátos magyar alföldi táj élővilágával együtt szabadtéri múzeumnak is tekinthető.

    Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet

    A Duna-Tisza közének változatos és jellegzetes szépségű tájrésze Pusztaszer és a Tisza közötti terület. A mezőgazdasági kultúrák között szikes tavak, időszakos vadvizek, szikes legelők, erdőfoltok vannak ritka madárvilággal. A Tisza ligeterdőkkel, rétekkel, vizekkel borított hullámtere változatos növény- és állatfajoknak teremt kedvező feltételeket.

    Ásotthalmi láprét Természetvédelmi Terület

    A területet (95 ha) 1989-ben nyilvánították védetté. Az üde és kiszáradó lápréten a nedves kaszálók és a zárt homokpuszta rétek növénymaradványainak egyedülállóan gazdag fajai élnek itt. Kiemelkedő értékű növényei az orchideák, a fátyolos ésszibériai nőszirom, a fehér mályvirág, a kornis tárnics és a mocsári kardvirág.

  • Napfényország

    Csongrád megye hazánk legnapfényesebb tája, itt található Magyarország legmélyebb pontja, s a legmagyarabbnak tartott folyónk, a Tisza itt hagyja el országunkat. Sokan, akik csak országúton vagy vasúton robognak át a vidéken, egyhangúnak, kevés szépséget mutatónak hihetik vidékünket, pedig a megye - sajátos átmeneti jellege miatt - rendelkezik szinte minden természeti szépséggel, amit Alföldünk mutat. Megtalálható itt a puszta, a folyókhoz és a szikes tavakhoz kapcsolódó mozgalmas élővilág, de a síksági tájnak némi domborzati változatosságot adó, ma már kötött homokformák illetve kunhalmok is. Talán még az itt élők többsége sem tudja, milyen természeti szépségeket tud nyújtani tájunk annak, aki szán arra időt, hogy megismerje tágabb lakókörnyezetét.

    Csongrád Megye Önkormányzata jelentős erőfeszítéseket vállalt annak érdekében, hogy megismertesse a táj múltját és jelenét. 2001-ben adta ki a „Három folyó mentén” című, elsősorban kultúrtörténeti megközelítésű megyebemutató albumát, ekkor fogadta el a megye környezeti programját, melyben egyebek mellett elhatározta, a táj természeti értékeit bemutató kiadvány készítését is.

    Korunk változó lehetőségeihez és igényeihez alkalmazkodva készült el a Napfényország című könyv és a szervesen hozzákapcsolódó CD. Ez a kettős megvalósítás lehetővé tette számunkra, hogy mind tartalmilag, mind képileg jóval többet tudjunk bemutatni, mint amit egy önálló kiadvány kínált volna. A CD lehetővé tette, hogy azon részletesebb térképet, több képet, s egyes esetekben bővebb szöveget is közzétehessünk, s egyúttal módot adott arra is, hogy a legfontosabb részek angol nyelvű fordításával a külföldiek számára is teljes értékű anyagot mutathatunk be.

    A tájért lelkesedő, jó szemű, egy-egy képért akár órákat lesben álló fotósok segítségével az olvasó is részese lehet a természet felfedezésének, s reméljük ennek nyomán mind többen kapnak kedvet maguk is vidékünk felfedezéséhez. Ehhez gyakorlati segítséget is kaphatunk kiadványunkban a megyei Természetbarát Szövetség túraleírásai alapján.

    A színes képekkel gazdagon illusztrált könyv és a hozzá tartozó CD elérhető a Csongrád Megyei Önkormányzatnál a Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4. címen (Belvedere-palota). Telefon: 62/886-840.

Csongrád-Csanád Vármegyei Értéktár


Kapcsolat
Copyright © 2021. Csongrád-Csanád Vármegyei Önkormányzati Hivatal. Minden jog fenntartva.