Csongrád megye egyházi élete jelentős hasonlóságot mutat az ország egyházi életéhez. Megyénkben is a katolikus egyház rendelkezik a legnagyobb tömegbefolyással, őt követik a reformátusok és evangélikusok. A történelmi egyházak mellett szinte valamennyi úgynevezett evangéliumi kisegyháznak van gyülekezete, hívő közössége térségünkben.
A katolikus egyház
A római katolikus egyház szervezetét a monarchikus jellegű szigorú hierarchiára épülő centralizmus jellemzi. Az egyház feje, legfőbb tanítója, kormányzója és bírája a római pápa. Közvetlen tanácsadói és munkatársai a bíborosok. A magyar katolikus egyház vezető testülete a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. Hazánkban a katolikus egyház négy érseki tartományra - Esztergomi, Kalocsai, Egri Főegyházmegye és Veszprémi Érsekség - valamint tíz érseki tartománybeli egyházmegyére – Debrecen - Nyíregyházi, Győri, Hajdúdorogi Görög Katolikus, Kaposvári, Miskolci Görög Katolikus Apostoli Exarchátus, Pécsi, Szeged-Csanádi, Székesfehérvári, Szombathelyi, Váci, Egyházmegye - tagozódik. Az egyházmegyék határai általában nem azonosak a közigazgatási megyék határaival. A Pápa 1993 pünkösdi dekrétumában rendezte a magyarországi egyházmegyék határait. Ettől kezdődően megyénk közigazgatási területe teljes egészében a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartozik. A püspöki székhely, Szeged, Aradi Vértanúk tere 2., székesegyháza Szeged, Belvárosi plébánia temploma. A papi utánpótlást a szegedi Hittudományi Főiskola biztosítja (Szeged, Dóm tér 6.). A hat évfolyamon átlagosan 15-20 Szeged-Csanádi Egyházmegyés, és ugyanennyi az ország más egyházmegyéjéből érkező kispap tanul. A 90-es évektől egy egyházi óvoda (Szeged, Harmat u. 2.), két általános iskola (Makó, Szent István tér 14-16 és Szeged, Szentháromság u. 74.), egy középiskola, a Dugonics András Piarista Gimnázium és Diákotthon (Szeged, Munkácsi u. 9.), valamint a Sík Sándor Piarista Egyetemi Kollégium (Szeged, Lechner tér. 2/a) működik.
A görög katolikus egyház
A görög katolikusok azok a keresztények, akik a görögkeleti (ortodox) egyházakból kiváltak és egyesültek a római katolikus egyházzal. Elfogadják a pápa primátusát katolikus egyház szervezeti rendjét és mindazokat a dogmákat, melyeket a katolikusok hisznek, ugyanakkor megtartották a keleti (bizánci) liturgiájukat valamint egyházfegyelmi kérdésekben is megőrizték ősi hagyományaikat. A Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye joghatósága kiterjed az ország területén élő valamennyi görög katolikus hívőre. Megyénkben görög katolikus plébánia Makón és Szegeden fogadja a görög katolikus híveket.
Ortodox, "görög keleti" egyházak
Már a vándorló, honfoglaló magyarok kapcsolatba kerültek a bizánci birodalommal és annak révén a keleti kereszténységgel. Az új vallás, az ortodoxia ekkor az ország déli, délkeleti vidékére jellemző (Gyula és Ajtony vezérek uralma alatt lévő vidékek). A tatárjárást követő újraéledés során a keleti kereszténység az ide települő szerb, román görög nemzetiségek ortodox egyházaiként jelennek meg. Ezért a hazai Ortodox Egyház ma is e négy - szerb, román, magyar és bolgár - egyházi juriszdikcióra oszlik. Megyénkben elsősorban a nemzetiségek lakta területeken a szerb, a román és a magyar ortodox egyházaknak vannak egyházközségei.
Protestáns egyházak
A XVI. században, a reformáció alapján létrejövő vallásos közösségek. Eredetileg csak Luther követőit nevezték protestánsoknak, mert a reformáció terjesztését tiltó rendelkezések ellen ők "protestáltak", tiltakoztak. Később a kifejezés gyűjtő neve lett a reformáció vallási irányzatainak. Ellentétben a katolikus egyház hierarchikus szervezeti felépítéséhez, a protestáns egyházak - mai divatos szóhasználattal élve - alulról építkeznek. Az egyház legfontosabb szerve a gyülekezet, mely demokratikus úton megválasztja saját vezető testületét a presbitériumot.
Magyarországi református egyház
A kálvini reformáció talaján létrejött keresztény vallási közösség. A nemzeti alapon szervezett egyház térségünkben is gyorsan terjedt. Nagy szerepet játszottak a mezővárosi reformáció elterjedésében a kor jeles prédikátorai, mint például Szegedi Kiss István, Szegedi Gergely, Abádi Benedek. Tanításuk hatására főleg a tiszántúli részen - Makó, Hódmezővásárhely, Szentes városokban - eresztett erős gyökeret a reformáció. Napjainkra létszámuk lecsökkent, de továbbra is jellemző, hogy elsősorban az említett városokban élnek nagyobb számban református családok. A Magyarországi Református Egyház négy – Duna-melléki, Tiszántúli, Dunántúli, Tiszán inneni - egyházkerületre tagozódik. Csongrád megye a Tiszántúli Református Egyházkerülethez tartozik. A Csongrádi Református Egyházmegye területe megegyezik a közigazgatási megye területével, székhelye jelenleg Hódmezővásárhely. Megyénkben 16 önálló református gyülekezet van. A reformátusok többsége a megye négy nagyobb városában - Hódmezővásárhely, Szentes, Makó és Szeged - él.
Evangélikus egyház
A reformáció lutheri tanítása alapján létrejött keresztény vallási közösség. A reformátusokkal egy időben vernek gyökeret a megyében. Szentesen, Hódmezővásárhelyen és Szegeden hoznak létre önálló gyülekezeteket. A Magyarországi Evangélikus Egyház két - Déli és Északi - egyházkerületre tagozódik. Csongrád megye evangélikus gyülekezeti közül a hódmezővásárhelyi gyülekezet a Nyugat-Békési egyházmegyéhez, Szentes, Szeged és a Szegedi egyházközség makói leánygyülekezete a Bács-Kiskun Megyei Evangélikus Egyházmegyéhez tartozik.
Unitárius egyház
Az unitáriusok a reformáció alapján keletkezett protestáns felekezet. Legfontosabb hittételük Isten egysége, ezért tagadják a Szentháromságot és Krisztus istenségét. Elvetik az eredendő bűn és az eleve elrendelés tanait is. Ez a felfogás - amelyet az észak-itáliai Socinus Lallius fogalmazott meg először - élesen szembekerült a római katolikus egyházzal, valamint Luthernak és Kálvinnak a tanításával is. Az unitáriusok nem fogadják el az egyedül a Krisztusba vetett hit által való megigazulás, üdvözülés tételét. Krisztust ugyanakkor, mint példamutató, nagy tanítót tisztelik, ezért keresztényeknek vallják magukat.
Evangéliumi kisegyházak
E gyűjtőfogalommal jelöljük Magyarországon azokat a keresztény vallási közösségeket, melyeket a XVII-VIII. század polgári életformája, a kibontakozó szekularizáció, az állam és az egyház erős összefonódása, a mélyebb hitéleti igény hozott életre. Külföldről hazaérkező vendégmunkások, bibliaárusok és prédikátorok hozták Nyugat-Európából az új hitet. Elsőként a nazarénusok érkeztek Hódmezővásárhelyre, majd újabb gyülekezetek születtek Szegeden és Makón. 1903 és 1905 között alakultak az első baptista közösségek. Templomukat Szegeden a Hétvezér u. 5. szám alatt találjuk A két világháború között szinte gomba módra szaporodtak az 5-10-15 fős adventista közösségek. Gyülekezeti házuk ma Szegeden, Makón és Hódmezővásárhelyen van. Mórahalmon és Szegeden telepednek le a metodisták. Az adventisták közül a Reform Adventista közösség, míg a metodistákból a Magyarországi Evangéliumi testvérközösség vált ki.
Magyarországi zsidó felekezet
Mint minden vallás a zsidó vallás is egyesíti magában mindazokat a vallásos elképzeléseket szokásokat melyek a zsidó nép társadalmi fejlődésével kapcsolatban alakultak ki és változtak az ókortól napjainkig. A totemizmustól, az animizmuson és Jahve-kultuszon át a papság a szigorú monoteizmus alapján kiépítette a feltétlen törvénytiszteletet, a szövetség által biztosított kiválasztottság tudatát, valamint az idegenektől, a pogányoktól való elkülönülés szabályit. A honfoglaló magyarokkal már a letelepedés előtt is kapcsolatban álltak. IV. Béla (1251) kiváltságlevelében engedélyezte vallásuk szabad gyakorlását. Az 1895-ös vallástörvény az izraelita vallásfelekezet a bevett vallások, majd 1942-ben a zsidó felekezet az elismert vallások közé került. Napjainkban vallásos életet csak Szegeden a felújított zsinagógában és Gutenberg utcai székház kultúrtermében élnek. A székház ad otthont a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Szociális Otthonának.
Vallásosság és hitélet
Csongrád megye 60 településén 78 templom, 25 gyülekezeti terem, (parókián, plébánián kialakított terem, ahol télen tartják az istentiszteleteket) 9 imaház áll a hívek rendelkezésére. Egyre több világi elemet tartalmazva nem veszítettek jelentőségükből a búcsúk. Több településen összekapcsolódott a "falunappal". Az egyházak - fontosabb ünnepeihez, jubileumi rendezvényekhez, bérmáláshoz, püspöklátogatáshoz tartozó ünnepi szertartáshoz, csendes naphoz és konferenciához - jelentős számú hívő tömeget tudnak mozgósítani.
