Bevándorló és nem bevándorlóországokat különböztetett meg Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, ahol az őszi ülésszakot megnyitó napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott: "mi magyar Magyarországot akarunk" és "egy európai Európát is szeretnénk". Kijelentette: Magyarország sosem lesz bevándorlóország. Azt is mondta, hogy a brüsszeli bürokraták a "Soros-tervet" valósítják meg, és "Soros tenyeréből esznek".

A kormányfő szerint a választóvonal abban áll, hogy vannak a bevándorlást elfogadó, helyeslő, sőt időnként szervező, mára kevert népességűvé vált országok - ahol a keresztények aránya csökken, amit a legfrissebb osztrák beiskolázási adatokkal példázott -, s vannak olyanok, mint Magyarország, amelyek ragaszkodnak biztonságukhoz, életformájukhoz, nemzeti, vallási, kulturális identitásukhoz.

Európa jövője azon múlik, hogy a két országcsoport tiszteletben tartja-e egymás demokratikus népakaratát - hangoztatta, kijelentve: "mi elfogadjuk, hogy a bevándorlóországok úgy döntöttek, bevándorlóországokká válnak, azt kérjük, ők pedig fogadják el, hogy mi sosem leszünk azok".

Ma a bevándorlóországok úgy oldanák fel az ellentéteket, hogy "azt javasolják: legyünk mi is bevándorlóországgá, és ha erre nem vagyunk hajlandóak, akkor megerőszakolnak és rákényszerítenek bennünket" - mondta Orbán Viktor, aki úgy értékelt: erről szól a kötelező kvóta, és ezt a tervet Soros György tervének tekinti, mert ő fogalmazta meg, tette közzé a saját neve alatt. "Ezt valósítják meg a brüsszeli bürokraták, akik mellesleg Soros tenyeréből esznek" - fogalmazott a kormányfő, aki szerint ezért van az asztalon egy állandó kötelező betelepítési rendszerre vonatkozó európai bizottsági javaslat.

Emlékeztetett, a Fidesz-KDNP-frakció a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció lebonyolítását kérte a kormánytól.

"Ezt a javaslatot egyetértőleg fogom a kormány elé terjeszteni" - közölte a miniszterelnök, aki a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáción való részvételre buzdított mindenkit, akinek fontos az ország függetlensége, biztonsága, nemzeti kultúrája, keresztény gyökerei.

Felidézte: kormánya nyáron is folytatta a brüsszeli kényszerbetelepítési tervek elleni küzdelmet. Szavai szerint a világban zajló átrendeződés következménye az a népmozgás, amely Európát is elérte, ráadásul ez egybeesik "az iszlám legújabb világoffenzívájával" is.

Az EU azonban elhibázott bevándorlás- és külpolitikát folytat - mondta -, ráadásul ragaszkodik hibáihoz, így Európa ma egy olyan kontinens, amely nem védi, hanem kinyitja külső határait, ami újabb csábítást jelent népvándorló tömegeknek.

"Amit eddig láttunk, csak a bemelegítés volt" - jelentette ki, utalva egy NATO-kutatóintézetben készült előrejelzésre, amely szerint 2020-ig 60 millió ember mozdul meg Afrikából, döntően Európa felé.

Az elhibázott brüsszeli politika következményének nevezte a rendszeres terrorcselekményeket, a közbiztonság drámai romlását és Európa demográfiai, vallási, kulturális arculatának megváltozását.

"Ez az, amitől meg akarjuk védeni magunkat, Magyarországot, Közép-Európát, és ha még lehet, az egész EU-t is" - mondta.

A kormányfő értékelte az ország gazdasági helyzetét is, kijelentve: sikerült a munkaalapú gazdaság felépítése, a gazdaság működik, Magyarország olyan ország, amely képes minden polgárának munkát adni, aki dolgozni akar.

A kormányfő kiemelte az államadósság 74 százalék alá csökkenését, a gazdaság második negyedéves 3,2 százalékos bővülését, a foglalkoztatottak számának több mint 4,4 millióra növekedését és a munkanélküliség 4,2 százalékra csökkenését. Azt mondta, karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság. Megjegyezte: folyamatosan lépnek át a közfoglalkoztatottak a magángazdaságba.

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta: a béremelések következtében egyre több embernek megéri dolgozni Magyarországon.

Jelezte ugyanakkor, hogy a vállalatok versenyképességének javításával párhuzamosan szükséges és lehetséges a bérek további növelése. Az iparban, az építőiparban és a kereskedelem-vendéglátás területén is van még lehetőség bérnövekedésre - tette hozzá.

Szólt arról is, hogy a családpolitika - amely magában foglalja a családi adózást, a gyermekegészségügyi ellátást, az oktatást, a sportot, a lakástámogatást és a munkahelyvédelmi akciótervet - továbbra is a kormányzati munka középpontjában marad.

"A kormány bevándorlás- és migránspolitika helyett családpolitikát folytat" - fogalmazott, úgy értékelve: "a családok helyzete javul, vagyis mi sem dolgozunk hiába".

Közölte, ma Magyarország elég erős ahhoz, hogy 467 ezer gyermek ingyenesen kapja az étkezést a bölcsődében, az óvodában és az iskolában; a gyermekétkeztetésre fordított összeg hét év alatt 2,5-szeresére nőtt, idén ez 74 milliárd, jövőre pedig 80 milliárd forint lesz. Hozzáfűzte: az összes diák 85 százaléka - több mint egymilliónyian - térítésmentesen kap tankönyvet. Iskolafejlesztési program is indult, 400 település 527 intézménye újul meg - tájékoztatott.

Megjegyezte továbbá, hogy a pedagógusélet-pálya bevezetésével sikerült emelni a tanárok megbecsülését, és bár a helyzet még messze nem tökéletes, de már össze sem lehet vetni az előző kormánytól megörökölt 2010-es állapotokkal.

A kormányfő annak kapcsán, hogy Magyarországon nyaralt 500 ukrán gyermek, azt mondta, fájdalmasan érinti Magyarországot az ukrán politikának az a döntése, amellyel megfosztja a magyar gyermekeket a felső tagozattól kezdve a magyar nyelvű oktatástól. "Mit vétettek ezek a magyar gyermekek, mit vétettek az ő szüleik?" - kérdezte.

Az elmúlt időszak eseményeiből kiemelte a vizes, majd az azt követő cselgáncsvébét, úgy kommentálva: "Budapest belépett a globális sportnagyvárosok elit klubjába". Szerinte a futball-világbajnokságon kívül bármilyen világsportesemény megrendezésére képes az ország.

(MTI)