spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
Csongrád-Csanád – a megyei közgyűlés kiállt a névváltoztatás mellett Nyomtatás

A megye minden lakosának joga van saját identitásának megéléséhez, ehhez is hozzájárulhat, ha Csongrád megye neve kibővül Csanáddal – hangzott el a megyei közgyűlés rendkívüli ülésén. A grémiumnak véleménynyilvánítási joga van a kérdésben, amit Lázár János vetett fel, s végül egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett támogatták a képviselők, hogy Csongrád-Csanádra módosuljon az elnevezés. Azt, hogy a témában kibontakozott vita konstruktív és előremutató volt, jól jelzi, hogy Szirbik Imrét meggyőzte Bozó Zoltán érvelése, s végül támogatta az előterjesztést.

Már az előző közgyűlésen felmerült a megye átnevezése, akkor Kakas Béla közgyűlési elnök arról tájékoztatott, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tett észrevételt a grémiumnak erről a témáról, s a tárca arra tett javaslatot, hogy Csongrád-Csanád megyére módosítsák az elnevezést. A tárcavezető azt írta, hogy hazánk megyéi bár évezredes történelmi folytonosságot képviselnek, és a rendszerváltás idején több megye neve kibővült a korábbi vármegyékével, ám Lázár János szerint megyék elnevezése a mai napig nem tükrözi teljes körűen a történelmi Magyarország vármegyéinek az ország mai területén meglévő örökségét.

A megyék nevéről csak az Országgyűlés dönthet, ám ehhez szükség van a megyei önkormányzat véleményére is. A közgyűlés úgy döntött, hogy felkéri történész tagját, Miklós Pétert, valamint Blazovich László professzort, volt megyei levéltárvezetőt és a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület elnökét, hogy fejtsék ki a kérdésben szakmai álláspontjukat, mielőtt állást foglalnának.

A rendkívüli ülésen Miklós Péter arra emlékeztetett, hogy Csongrád megye 1950 óta működik a mai közigazgatási határai között, akkor ugyanis a kommunista diktatúra kiépítésének egyik utolsó fázisaként Rákosi Mátyás és pártállama fölszámolta a hagyományos magyar önkormányzatiságot és annak történelmi szerveit – köztük a vármegyerendszert –, s helyette a szovjet mintájú tanácsrendszert vezette be. Ekkor alakult ki az a Csongrád megye, amelyet ma ismerünk. Területe három egykori történelmi vármegyét érint, egyrészt a Szent István által alapított Csongrád és Csanád vármegyéket, illetve a 13. században szerveződött Torontál vármegyét. Ezen vármegyék a török megszállás idején gyakorlatilag elenyésztek, s csak a 18. században szerveződtek újjá. A mai Csongrád megye nagyobb része az egykori Csongrád vármegye területét foglalja magában, délkeleti egysége az egykori Csanád vármegye két délnyugati járása volt korábban, míg a valamikori Torontál vármegyének mindössze egy kis sávja – a Marostól délre az országhatárig, Tiszaszigettől Kiszomborig terjedő része – van a mai Csongrád megyében.

Miklós Péter meglátása szerint a Csongrád-Csanád megye elnevezés a megalapozott a két javaslat közül, ha hozzátennék még a Torontált is, akkor azon túl, hogy egyrészt bonyolult lenne az elnevezés, másrészt Torontál vármegyéről senkinek sem jut eszébe Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes, Csongrád, vagy Makó városa, ráadásul a Marostól délre élő polgárainak napjainkban nincs torontáli identitása. Megjegyezte azt is, ő maga torontálinak tartja magát, hiszen Újszentivánon született, míg gyermeke a Csanád nevet azért kapta, mert a régió iránt elkötelezett családjuk.

A témáról majd egyórás vita bontakozott ki, amelyben Kiss Attila (Jobbik) arról beszélt, hogy fontos lenne a név mellett tartalommal is megtölteni a megyét, s szerinte érdemes lehet azt is vizsgálni, újra önállóvá váljon-e Csanád megye.

Móra József Antal (MSZP) azt hiányolta az előterjesztésből, hogy az átnevezés gazdasági vonatkozásait nem tartalmazza, ugyanis új táblák, bélyegzők készítését vonná maga után, illetve egyes intézmények neve is kérdésessé válna, például szerinte a szentesi kórház neve túl hosszúvá és bonyolulttá válna. Előre jelezte is, hogy tartózkodni fog a szavazáskor. Kakas Béla annyit jegyzett meg, hogy az említett tételek nem kerülnek annyiba, mint egy utca átnevezése. Dudás Zoltán (Jobbik) azt hangsúlyozta, vannak olyan dolgok, amelyek elsőssorban nem anyagiakban mérhetőek, s ilyen a megye átnevezése is.

Ugyancsak Mórának válaszolt hozzászólásában Ádók János (Fidesz) is, az alelnök azt mondta, ha igaza lenne a képviselőnek abban, hogy elsődlegesen pénzkérdés, hogy mit miként is nevezünk, akkor még mindig Lenin utakon és Tanácsköztársaság tereken sétálhatnánk. Ezen felül a bélyegzőcserét sem tartja különösebben problémásnak, hiszen azokat időnként egyébként is cserélni kell, mert elhasználódnak. Hozzátette, ha figyelembe vesszük, hogy név szempontjából három tagból álló megyék is vannak, a Csongrád-Csanád ezekhez képest nem is lenne hosszú. A vitában később arról is szólt, hogy nagy jelentősége van a névnek, hiszen az eligazít és megkülönböztet.

Szirbik Imre (MSZP) – akinek a születési anyakönyvi kivonatán az szerepel, hogy Csanád megyében született – arról beszélt az ülésen, hogy a címervita kapcsán már megvitatták anno ezt a kérdést, s szerinte a megye a címerével felvállalta történelmi múltját. Viccesen megjegyezte, hogy a megye székhelyét is visszaállíthatnák, s emlékeztetett arra, hogy az utolsó közakaratból választott megyeszékhely Szentes városa volt. Elmondta, hogy érzelmi kérdés számára a névváltoztatás, s nem tudna racionális döntést hozni. Egy átlagember Szirbik szerint két identitáshoz ragaszkodik: hazájához és a településhez, ahol él, s e kettő között található valahol a megye, amelynek a szerepe ilyenképp nehezen megfogható.

A politikus szerint mindenki úgy hívja közvetlen lakókörnyezetét, ahogyan akarja, mint mondta, Jász-Nagykun-Szolnok megyében például szolnokinak vallják magukat az adott város lakói és a környékbeliek, míg másutt jászságinak vallják magukat az emberek, ezért is elsősorban érzelmi kérdésről van szó.

Havasi Jánosné (MSZP) – előrebocsátva hogy nem lesz népszerű a hozzászólása – azt fejtegette, jó lenne, ha csak ennyi probléma lenne hazánkban, mint a megye átnevezése, s Lázár János miniszter is találhatna ehelyett fontosabb megoldandó kérdést. Szerinte ráadásul az sem fedné a valós helyzetet, ha a címerben szereplő mind a négy történelmi megye nevét felvennék, hiszen csak töredékek tartoznak a mai Csongrádhoz. Szél István (Fidesz) erre reagálva elmondta, hogy alulról jövő kezdeményezésről van szó, lakossági megkeresések alapján merült fel már másfél éve az átnevezés, amit Blazovich László professzor még akkor javasolt Lázárnak, amikor polgármester volt Hódmezővásárhelyen. Hozzátette, a miniszter azt mondta neki, ha nem kapja meg az elképzelés a megyei közgyűléstől az erkölcsi támogatást, akkor nem is biztos, hogy az Országgyűlés elé viszi a témát. Szél István leszögezte, vannak olyan dolgok, amiket rendbe kell tenni, s ez nem gazdasági, hanem becsületbeli ügy.

Későbbi hozzászólásában pedig arról beszélt, hogy a közgyűlés tagjai a megye lakosságáért dolgoznak, s attól, hogy egy szentesi kérdés nem érinti közvetlenül egy vásárhelyi életét, még fontos lehet számára, vagyis ennek a grémiumnak ebben a kérdésben a mindenki egyért, egy mindenkiért elv mentén érdemes támogatnia a névváltoztatást, hiszen az a magukat csanádinak vallóknak sokat jelent.

Gémes László (Fidesz) fontosnak nevezte az identitás kérdését, s azt mondta, hogy megyénk élhető, jó a közbiztonság, s megjegyezte azt is, hogy ellentétben az évekkel ezelőtti állapotokkal, amikor is segélyért álltak sorba az emberek, ma már dolgoznak, s a munkaerőhiány is megjelent. Magyar Anna fideszes alelnök arra hívta fel elsősorban Havasiné figyelmét, hogy nem valami helyett foglalkoznak ezzel a kérdéssel, hanem a többi feladatuk mellett. Kitért arra is, hogy számára fontos a család, csakúgy mint a falu, a megye, a haza, Európa, így tartozik a világhoz, s mindegyik erősíti valamiben.

Nem a megye egy-egy részének dedikált képviselői alkotják a közgyűlést, hanem a megye összlakosságának az érdekét kell képviselni – erről már Bozó Zoltán (Fidesz) beszélt. Véleménye szerint nem lehetnek annyira nagyképűek, hogy nem vesznek figyelembe valamennyi véleményt, s úgy érvelt, nem fájhat egy politikusnak, hogy bárkinek megadja a lehetőséget identitásának megéléséhez.

Ez a gondolatmenet elgondolkodtatta az MSZP-s Szirbik Imrét, aki ismét szót kérve elmondta, Csanád megyei születési anyagkönyvi kivonatával pont ő hozta bele a vitába az identitás kérdését, s egyetértett Bozóval abban, hogy nem tagadhatják meg ennek megélését senkitől, vagyis megváltoztatta álláspontját, s támogatta a névváltoztatást.

A voksolásnál Havasi Jánosné nemmel szavazott, Móra József Antal tartózkodott, a többi képviselő viszont támogatta, hogy Csongrád-Csanád legyen a megye új neve. A végső szót az Országgyűlés mondja ki.

Forrás: SZEGEDma.hu

 
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
Keresés térképen

Helyrajzi szám alapján



Közterületnév, házszám alapján


Facebook




Friss hírek
Közlemények, frissítések
  • Közgyűlés - 2017. 06. 30.
    2017.06.27 11:54:04

    A Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2017. június 30-án tartja ülését.


    Az ülés helyszíne: 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4., Belvedere-palota konferencia terem

     
  • Közgyűlés - 2017. 05. 19.
    2017.05.11 07:10:11

    A Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2017. május 19-én tartja ülését.


    Az ülés helyszíne: Derekegyház, DALERD Zrt. vendégház, 6621 Derekegyház, Ördöngős tanya 3. (Térkép)

     
  • Közgyűlés - 2017. 03. 31.
    2017.03.23 14:06:41

    A Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2017. március 31-én tartja ülését.


    Az ülés helyszíne: Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark (6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68.)

     
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB