spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
Csongrád megye bemutatása
Tartalomjegyzék
Csongrád megye bemutatása
Foglalkoztatottság
Oktatás
Egészségügy
Infrastruktúra
Gazdaság
Nemzetközi kapcsolatok
Minden oldal

Népesség, térszerkezet

Csongrád megye átlagos nagyságú megye, területe 4,3 ezer km2, Magyarország területének 4,6%-a. A megyét 60 település alkotja, Magyarország összes településének 1,9%-a, a Dél-alföldi régió település számának 23,6%-a. A megye lakónépessége 2007. január 1-jén az előzetes adatok szerint 423 ezer fő, az előző év azonos időszakához képest 1%-os, a 2001. évi népszámláláshoz (433 ezer fő) viszonyítva 2,3 százalékos fogyás figyelhető meg. Magyarország lakónépességének 4,2%-a, a Dél-alföldi régió 31,4%-a Csongrád megyei lakos. A megye népsűrűsége 99,4 fő/km2, meghaladja a Dél-alföldi átlagot (73,5) és alacsonyabb az országos átlagnál (108,3).

Csongrád egyike azon kevés megyéknek (Fejér, Győr-Moson-Sopron, Zala megyékkel együtt), melyben két megyei jogú város is található: Szeged, a megyeszékhely és Hódmezővásárhely, egykori mezőváros, az ország második legnagyobb kiterjedésű közigazgatási területű települése. E két város meghatározó a megye település- és gazdaságszerkezetében. Szeged a térség közigazgatási, oktatási, tudományos-kutatási, kereskedelmi, egészségügyi, pénzügyi, közlekedési és idegenforgalmi központja: nemcsak megyei, de regionális szerepkörrel is bír. Csongrád, Szentes, Makó gazdag történeti múlttal rendelkező városok, amelyek mellett fejlődő települések, a múlt század utolsó évtizedeiben városi rangra emelt Kistelek (1989), Mórahalom (1989), Mindszent (1993) és az újonnan, 2005-ben várossá nyilvánított Sándorfalva. Összesen 9 település alkotja a megyei városhálózatot. Az 51 község közül 4 (Algyő, Csanádpalota, Nagymágocs, Szegvár) nagyközség.

A megyében 61 helyi önkormányzat működik, amelyből egy területi, azaz megyei önkormányzat és 60 települési önkormányzat. A települési önkormányzatok közül 50 önálló polgármesteri hivatallal rendelkezik és 5 település – hivatali feladatainak ellátására – 5 más helységben lévő körjegyzőséghez csatlakozott.

A 2006. január 1-i településsoros adatok figyelembevételével az ország második legurbanizáltabb megyéje Csongrád megye (az első Hajdú-Bihar). A lakosság 74 százaléka a megye 9 városában él. A városi népesség aránya Magyarországon 66,1%, a Dél-Alföldön 68,5%. Csongrád megyében a községek átlagos lélekszáma 2 172 fő, több mint másfélszerese az országos átlagnak (1 164 fő) és meghaladja a Dél-alföldi régió átlagát (1 977 fő) is.
A lakosság 9 százaléka külterületen, lakóhely és gazdálkodás céljára épült tanyán él. A megyében hét statisztikai kistérség található: a Csongrádi, a Hódmezővásárhelyi, a Kisteleki, a Makói, a Mórahalomi, a Szegedi és a Szentesi kistérség. Csongrád Bács-Kiskun és Békés megyével együtt alkotja a Dél-alföldi régiót.

 


Foglalkoztatottság

A KSH 2005. évi munkaerő felmérése szerint Magyarországon a 15-74 éves tárgy év eleji munkaképes korú lakosság 54,5%-a 4 205,4 ezer fő gazdaságilag aktív, amelyből az összes foglalkoztatott 3 901,4 ezer fő és munkanélküli 303,9 ezer fő. Csongrád megyében a 15-74 éves korú népesség 53%-a gaz-daságilag aktív (171,8 ezer fő), 47%-a inaktív, vagyis nem sorolható be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába.
A gazdaságilag aktívak aránya nem éri el az országos átlagot, a nem aktívak aránya meghaladja azt. A gazdaságilag aktívakból 7,5% munkanélküli, 0,3 százalékponttal meghaladja az országos munkanélküliségi rátát (2004-ben még 4,9 százalék volt és 1,2 százalékponttal az országos átlag alatt volt) A 15-74 éves korú népességből a foglalkoztatási arány (49,0%) alacsonyabb, mint az országos átlag (50,5%).

A KSH 2006. IV. negyedévi adatai alapján Csongrád megyében az országos foglalkoztatott létszám 4,3 százaléka dolgozik, 168,5 ezer fő. A munkanélküliek száma 8,8 ezer fő, az országos 2,8 százaléka. A dél-alföldi megyék közül továbbra is Csongrád megye aktivitási mutatói a legkedvezőbbek. A 15-74 éves népességének mintegy 55%-a, több mint 177 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktív körhöz. Közülük csaknem 170 ezren voltak jelen a munkaerőpiacon foglalkoztatottként. Ez 6%-os növekedést jelent az előző év viszonylatában. A munkanélküliségi ráta szintén javuló tendenciát mutat, 7,7%-ról 5%-ra csökkent.

A nyilvántartott álláskeresők száma a Foglalkoztatási Hivatal adatai alapján 2006. év végén 15 ezer körül mozgott.

A gazdasági ágak közül az ipar (25,4%-kal) a legnagyobb foglalkoztató. Az oktatás az alkalmazottak 15 százalékát, a kereskedelem, javítás 11,2 százalékát, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 8,8 százalékát, a szállítás, raktározás, postai távközlés gazdasági ág 8,1 százalékát, az egészségügy 7,4 százalékát, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 5,8 százalékát, az építőipar 5,4 százalékát és a mezőgazdaság 5,3 százalékát foglalkoztatja. Említést érdemel, hogy az oktatásban foglalkoztatottak aránya közel 6 százalékponttal és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya közel 2 százalékponttal haladja meg az országos átlagot. Negatív irányú eltérés mutatkozik a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén, ahol az országos arányoktól közel 3 százalékpontos az elmaradás.
A megyei alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2006-ban 146 376 Ft volt, az országos átlag 85,5%-a (közel a megyék átlagának megfelelő). Az országos keresetektől való elmaradás a gazdasági szolgáltatás, ingatlanügyletek, illetve – a megyében egyébként kiemelkedően magas kereseteket biztosító – pénzügyi tevékenység esetén kiugró mértékű, 20%-ot meghaladó. Egyedül az építőipari alkalmazottak átlagkeresete (126 993 Ft) haladja meg  az országos átlagot (117 466 Ft).

 


Oktatás

Csongrád megye közoktatásában 183 óvodai, 126 általános iskolai, 30 szakiskolai és speciális iskolai, valamint 82 középiskolai feladatellátási hely, azaz intézményegység működik. A közoktatási feladatellátást szolgáló intézmények fenntartói elsősorban a helyi önkormányzatok, de egyház, felekezet, alapítvány, és természetes személyek, valamint központi költségvetési szerv által fenntartottak is működnek a megyében.
Az intézményegységek 83%-ának működtetése a helyi – települési és a megyei – önkormányzatok között oszlik meg. Ezen belül az óvodai és általános iskolai intézmények fenntartásában a települési önkormányzatok szerepe a meghatározó, míg a szakiskolai és speciális képzés területén közel fele-fele arányban, a középiskolai oktatás területén két harmad, egyharmad arányban oszlik meg a települési és a megyei önkormányzat között a feladatellátás. A Csongrád Megyei Önkormányzat 15 oktatási intézményt működtet.

OktatásA megye középfokú oktatási kínálata mind a négy nagy szakterületen (humán, műszaki, gazdasági szolgáltatási, agrár szakterület) széles skálájú. A 82 középiskolai feladatellátási hely (33 gimnáziumi és 49 szakközépiskola) 39 százaléka települési önkormányzat, 18,3 százaléka megyei önkormányzat, 17 százaléka alapítvány, ill. természetes személy, 8,5 százaléka egyház, ill. felekezet fenntartásában működik. Szakiskolai vagy speciális szakiskolai oktatást folytató 30 feladatellátási hely 40 százaléka települési önkormányzati, 33,3 százaléka megyei önkormányzati, 16,7 százaléka alapítványi vagy természetes személy, 10 százaléka egyéb fenntartású.
A 2005/2006. tanévben a megye középiskoláiban nappali oktatásban 21 201 és felnőttoktatásban 5 598 tanuló részesült. A nappali tagozatosok 12,9 százaléka más megyéből érkezett, elsősorban a szomszédos megyékből és 1,6 százaléka külföldről.
Csongrád megye szerepe meghatározó az ország felsőoktatásában. A felsőfokú hallgatók közül minden 13. (több mint 28 ezer fő) a két Csongrád megyei székhelyű felsőoktatási intézmény – az állami fenntartású Szegedi Tudományegyetem (SZTE), illetve az egyházi fenntartású Szegedi Hittudományi Főiskola hallgatója. A felsőoktatási intézmények hallgatói létszámának nagyságát tekintve Csongrád megye első helyen áll a megyék rangsorában, csak Budapest előzi meg. Az SZTE tizenkét kara széles képzési palettát kínál. Képzési fő profilja: jogi, gazdasági és üzleti adminisztráció, általános orvos, fogorvos, gyógyszerész, egészségügyi és szociális, zeneművészeti, bölcsész, természettudományi, informatika, pedagógus, mérnöki (élelmiszermérnöki, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, informatikus és szakigazgatási agrármérnök, műszaki menedzser képzés), mezőgazdasági (mezőgazdasági mérnöki, vadgazda mérnöki és szakmérnöki képzés, valamint felsőfokú szakképzés) képzésekre irányul.

Csongrád megye, azon belül elsősorban Szeged a tudományos kutatás-fejlesztési tevékenység legnagyobb vidéki centruma: 207 kutató-fejlesztő helyével, és a 2186 főnyi tudományos kutató-fejlesztői létszámával. A kutató, fejlesztői létszámot tekintve is első helyen áll a megyék rangsorában. A kutatás-fejlesztésre fordított kiadások tekintetében Hajdú-Bihar megyét követően a második helyre sorolódik a 10 191 millió Ft-os ráfordítással (a kapcsolódó tevékenységek – szolgáltatások, termelés stb. – költségei nélkül).

 


Egészségügy

Csongrád megyében magas szintű egészségügyi ellátás biztosított mind az alapellátás, mind a szakellátás területén. A legtöbb településen elérhető a háziorvosi ellátás. A magas szintű szakellátást a megye 6 kórháza és a Szegedi Tudományegyetem klinikái, illetve a városok rendelőintézetei biztosítják. 2005-ben a működő kórházi ágyak száma 3 346 volt. Ebből a megye minden 10 000 lakosára 79 működő kórházi ágy jutott, az országos átlaggal megegyezően. A betegek kórházi ellátását 100 működő kórházi ágyra 36,6 orvos (országos átlag 15,9) és 83,2 ápoló és egyéb egészségügyi személyzet a kórházi gyógyszerészekkel együtt (országos átlag 68,7) szolgálta. Egyes intézményekben a felszereltség és az orvosi szakterületek specializálódása révén (szívsebészet, transzplantáció) regionális jelentőségű az ellátás. 2006. végén megkezdődött az egészségügy átalakítása, amelynek eredményeként változások várhatók az ellátásban.

 


Infrastruktúra

A szállítási igények kielégítésében alapvetően meghatározó a közúti és a vasúti közlekedés. Csongrád megye központja Szeged, nemzetközi tranzitútvonalak (E75, E68) találkozásánál fekszik, területén kiépített Ro-La terminál működik, repülőtere nemzetközi kereskedelmi repülőtérré fejleszthető, valamint a várost átszelő Tisza folyón közforgalmú nemzetközi és országos jelentőségű kikötő található. A Tisza Csongrád megyei része IV. osztályú hajózható útvonal. A IV. és a X/b. sz. Helsinki folyosók részeként Bécs–Belgrád kapcsolatot biztosító M5 autópálya ImageCsongrád megyei szakasza teljes hosszában kiépült, amelyhez csatlakoztatva megkezdődött az M43 gyorsforgalmi út fejlesztése. Ez az útszakasz a IV. sz. Helsinki folyosó részeként elsősorban a Bécs–Bukarest kapcsolatot fogja biztosítani. Az 55 km hosszú nyomvonal megvalósítása tehermentesíteni fogja a Románia felé tartó tranzit forgalom alól a Szegedi kistérség és a Makói kistérség több települését (Szőreg, Deszk, Klárafalva, Ferencszállás, Makó, Apátfalva, Magyarcsanád). Várhatóan 2007. végén kezdik építeni az első ütemben a szegedi északi csomópont – Maroslele, majd 2009-től második ütemben a Maroslele – Nagylak szakaszt, az átadást 2012-re tervezik.

Csongrád megyében a személygépkocsi ellátottság elmarad mind az országos átlagtól (287), mind a dél-alföldi régió átlagától (271), ezer lakosból mindössze 260 fő rendelkezik személygépkocsival. Ezzel Csongrád megye a megyék rangsorában a 13. helyet foglalja el.

A megyében jelenleg három repülőtér üzemel. A hódmezővásárhelyi és szentesi repülőtér sport és mezőgazdasági célú hasznosításra alkalmas, míg a szegedi a közforgalom számára korlátozottan megnyitott és az Országos Területrendezési Tervben kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthetőként szerepel. A 2005. áprilisában megkezdett fejlesztés eredményeként 2007-ben átadásra kerül a közel 1200 méteres betonos futópálya a hozzákapcsolódó technikai, üzemeltetési feltételekkel és további fejlesztésként tervezik az utasforgalmi épület építését.

ImageA kedvező közlekedési adottságokra épül a szegedi logisztikai központ, amely az ország egyik legjobb infrastruktúrával ellátott és legnagyobb ipari parkja lesz: az M5-ös és az M43-as autópálya mellett fekvő területet a nyugati elkerülő út köti össze a Ro-La terminállal és a repülőtérrel, majd várhatóan a tiszai kikötővel.

Csongrád megye valamennyi településén elérhető a vezetékes víz- és gázellátás, valamint a villamos-energia-szolgáltatás. A lakosság és a közintézmények vízigényét teljes egészében a felszín alatti vízkészletből elégítik ki. Az ország egyik legnagyobb kőolaj- és földgáz lelőhelye Csongrád megyében, Algyőn található.

ImageAz infrastrukturális ellátottság leggyengébb láncszeme országosan és Csongrád megyében is a közcsatorna-hálózat, amelynek fejlesztése az Európai Unióhoz csatlakozással felgyorsult. 1998-ban 249 méter, 2005-ben már 423 méter csatorna-hálózat jutott 1 km ivóvízvezeték-hálózatra. Az önkormányzati önerőből, összefogással ISPA-program támogatással vagy az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló (Szeged és környéke, Makó térsége, Szentes) csatornahálózat-fejlesztések folyamatosan javítják a megyében az infrastrukturális ellátottságot.

A megyében a telefon mobilhálózati lefedettsége teljes, és jó a vezetékestelefon-ellátottság is, 1000 lakosra 274 távbeszélő fővonal (vezetékes) jut. Ezer lakosból 204 rendelkezik kábeltelevíziós előfizetéssel és minden 1000 lakásból 465 bekapcsolt a kábeltelevíziós hálózatba.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a mobiltelefon használat egyre szélesebb körben terjed és növekszik a kábeltelevíziót előfizetők száma is, a vezetékes telefont használók száma viszont csökken. 2006-ban Csongrád megye lakosainak 7,7 százaléka rendelkezett szélessávú internet előfizetéssel. Ezzel a megyék rangsorában Csongrád a 4. helyet foglalja el, csak Pest megye (9,6%) Győr-Moson-Sopron megye (8,6%) és Komárom-Esztergom megye (8,1%) előzi meg. A megyék átlagában a lakosok 6,5 százaléka fizetett elő szélessávú internet szolgáltatásra. A megyei átlagok jelentősen elmaradnak a fővárosi 16,4 százalékos internet előfizetői aránytól.

 


Gazdaság

A Csongrád megyében előállított bruttó hazai termék (GDP) értéke a legutolsó 2005. évi területi adatok szerint piaci beszerzési áron 708,1 milliárd forint volt, ami az országos GDP 3,2 százaléka. Ebből egy lakosra 1 669 ezer forint jutott, 517 ezer forinttal kevesebb az országos átlagnál. Csongrád megye az egy főre jutó GDP alapján a fejlettségi rangsorban az ország 19 megyéjét és a fővárost tekintve a 8. helyet foglalja el, a megyék között a 7. helyet. Ezzel a gazdasági teljesítménnyel Csongrád megelőzi az ország három keleti régiójának valamennyi megyéjét. Csongrád megye gazdasági szerkezetében az országosnál nagyobb súllyal jelenik meg a mezőgazdaság. A bruttó hozzáadott értéknek a 10,1%-át a mezőgazdaság állítja elő, míg országosan csak 4,3%-át. Az ipar gazdasági ág (bányászat, feldolgozóipar és a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás) jelentősége elmarad az országos átlagtól, mert a bruttó hozzáadott értéknek 21,1 százalékát adja, míg országosan 25,3 százalékát. Az építőipar részaránya 6,8 százalék, amely meghaladja az országos átlagot (4,9%). A bruttó hozzáadott érték kétharmadát az országos megoszláshoz hasonlóan a tercier szektor állítja elő. A bruttó hozzáadott érték folyó áron Csongrád megyében 606,5 milliárd Ft.
A nemzetközi összehasonlítást is lehetővé tevő vásárlóerőparitáson mért egy lakosra jutó GDP alapján Csongrád megye 49,7 százaléka, a Dél-alföldi régió 44,1 százaléka, míg Magyarország 65,1 százaléka az EU27 átlagának.

A Csongrád megyei székhelyű 48,7 ezer regisztrált gazdasági szervezetből 45,2 ezer a vállalkozás. Az országosan regisztrált vállalkozások 3,8%-a Csongrád megyei. A vállalkozói aktivitás nem éri el az országos átlagot (118), de a dél-alföldi régióban a legmagasabb, 107 vállalkozás jut ezer lakosra. A dél-alföldi régióban ezer lakosra 98 vállalkozás jut. Ezzel a megyék rangsorában Csongrád megye a 7. helyet foglalja el. A gazdasági szervezetek 92,8 %-a vállalkozás, 6,2%-a nonprofit szervezet és alig 1%-a költségvetési és társadalombiztosítási és egyéb szervezet. Ez a gazdálkodási forma szerinti megoszlás megfelel az országos átlagnak. A vállalkozások 32,9 százaléka társas vállalkozás és 67,1 százaléka egyéni vállalkozás.
Csongrád megyében 558 olyan külföldi érdekeltségű vállalkozás működik, ahol a külföldi befektető a törzsrészvények vagy szavazati jogok 10%-ával vagy ennek megfelelő részesedéssel rendelkezik. Ebből 357 a kizárólag külföldi érdekeltségű vállalkozás. A külföldi érdekeltségű vállalkozások elsősorban a kereskedelem és a szolgáltatások területén működnek (86%), azonban a saját tőke nagyságát tekintve az iparban működik a saját tőke jelentősebb része, több mint 85%-a. Az egy vállalkozásra jutó saját tőke 237,6 millió Ft nagysága az országos átlagnak alig több mint egyharmada.

ImageCsongrád megye átlag feletti mezőgazdasági potenciállal rendelkezik, mely a jó minőségű termőföldnek és a kedvező éghajlatnak köszönhető. A megye földterületének 78 százaléka mezőgazdasági művelési ágú terület.
A megyei területhasználatot a szántóföldek kiemelkedően magas aránya – a mezőgazdasági terület 80%-a – jellemzi. A megyében termelt szántóföldi növények közül a búza, a kukorica, a siló kukorica, a lucerna, a napraforgó, és a cukorrépa a legfontosabb. Csongrád megye jelentős helyet foglal el a hazai és export célú vetőmag-termesztésben, valamint a zöldségtermesztésben (Szentes és környéke). Kiemelkedő magyar termékként, azaz Hungaricumként tartják számon a szegedi fűszerpaprikát és a makói vöröshagymát. Ezeken kívül jelentős még a paradicsom, a fejeskáposzta, a zöldpaprika, és a sárgarépa, valamint a burgonya termesztése is. A megye az őszibarack egyik legfontosabb termőhelye. A kiváló minőségűek a homoki talajon – a megye nyugati területein termelt őszibarack fajták, ezek közül kiemelkedő a szatymazi barack, amely az országhatáron túl ismert. A megye időjárása és talajadottságai kedveznek a szőlőtermelésnek. Közkedveltek a Csongrádi borvidék – Csongrádi körzet, Kisteleki körzet, Pusztamérgesi körzet, Mórahalomi körzet – vörös és fehér könnyű, üde ízharmóniájú minőségi borai.

ImageCsongrád megye állatállományát a 2005. december 1-jei állatszámlálás alapján elsősorban a 42 ezres szarvasmarha (az országos állomány 6%-a), 285 ezres sertésállomány (az országos állomány 7,4%-a), 70 ezres juhállomány (az országos állomány 5%-a) és közel 1,1 milliós tyúkállomány (az országos állomány 3,5%-a) jellemzi. Az állatállomány nagysága szarvasmarhából, sertésből és tyúkfélékből is – a sokévi trendet követve – csökkenő, míg juhból kissé bővülő. A térségben megtermelt közel 95 millió liter tej az országos termelés 5,2 százaléka.

A megyei bruttó hozzáadott érték előállításához 17,3 százalékban (legnagyobb mértékben) a bányászat, fel-dolgozóipar és 3,7 százalékban a villamos-energia-, gáz-, gőz-, vízellátás járul hozzá. A 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások Csongrád megyei telephelyein 2006-ban a termelési érték folyóáron meghaladta a 487 milliárd Ft-ot. Az egy lakosra jutó termelési érték 996 ezer Ft, az országos átlagnak mindössze 52 százaléka.
ImageA megyében az ipar egyik jelentős termelő ágazata a más megyei székhelyű bányászat, a szénhidrogén kitermelés és feldolgozás. Hazánk legnagyobb kőolaj- és földgáztelepei találhatók a megye földterületének mélyebb rétegeiben. Éves szinten a kutatást és termelést végző MOL Rt. több mint 700 ezer tonna kőolajat (az országos termelés 60%-át) és 1,43 milliárd m3 földgázt (az országos termelés 47,5%-át) termel ki és kb. 400 főt foglalkoztat.

A 49 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű ipari vállalkozásoknál 2006-ban a produktum 317 milliárd Ft, amelynek több mint háromnegyedét a feldolgozóipar teljesítménye adja. A feldolgozóiparon belül a termelési érték közel felét az élelmiszer, ital és dohánygyártás állítja elő, a vegyipar közel egy ötödét, a gépipar közel egy tizedét és a nemfém ásványi termék gyártása is közel tizedét. A textília, bőrtermék, lábbeli gyártás a 90-es évek eleje óta visszaszorulóban van, a termelése már csak 1,7 százalékkal járul hozzá a feldolgozóipar termelési értékéhez.

ImageCsongrád megyében összesen 14 „Ipari Park” címet elnyert létesítmény nyújt kedvező feltételeket mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A gazdasági fejlődés elősegítésére, annak alapfeltételeit biztosító szolgáltatások megszervezésére törekvő ipari park a megye 10 településén működik Algyőn, Csongrádon, Hódmezővásárhelyen, Kisteleken, Klárafalván, Makón, Mórahalmon, Nagylakon, Szegeden (5 létesítmény), és Szentesen.

A határmenti térség gazdasági fejlődésének fellendítése érdekében 1998-ban az önkormányzatok összefogásának eredményeként, és kezdeményezésére a Kormány rendeletben vállalkozási övezetnek jelölte ki Makót és térségét. Az övezetbe 18 település tartozik, a Makói kistérségből 17 és Kübekháza. Az idetelepülő vállalkozások jelentős pénzügyi, adókedvezményben részesülhetnek. Magyarországon összesen 14 övezetet nyilvánítottak eddig vállalkozási övezetté. A kedvezményezettségre kijelölés legfeljebb 10 évre szól.

ImageA megye kereskedelmi üzlethálózatában az üzletek száma meghaladja a 7 ezret, amely az országos állomány 4,2%-a. A lakosság üzletekkel való ellátottsága az országos átlag körüli (167 bolt/10 ezer lakos). A boltsűrűség (1,6 bolt/km2) alapján Csongrád a megyék között a negyedik helyet foglalja el, a rangsorban Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye előzi meg. Az üzlettípusok nagyobb része – több mint egyötöde – élelmiszer jellegű bolt és áruház. Az üzletek közel 45,4%-át egyéni vállalkozók működtetik. Napjainkban egyre népszerűbbé váló nagy alapterületű áruházak (pl. Metro, Praktiker, Tesco, Cora, Lidl) és kereskedelemmel kapcsolt szórakozóhelyek (Plaza) jelentek meg a megyében.

Csongrád megye vendéglátó-hálózatát több mint 2100 egység alkotja. Ezek döntő többsége – közel kétharmada – étterem, illetve cukrászda, több mint egynegyede bár vagy borozó, 8 százaléka pedig a munkahelyi vendéglátást szolgálja. A vendéglátóhelyek 54 százalékát egyéni vállalkozás működteti.

ImageCsongrád megye turisztikai vonzereje, természeti adottságaiban, élénk kulturális, szellemi és tudományos életében, kultúrtörténeti értékében, néprajzi és gazdálkodási hagyományaiban, valamint a mindezeket bemutató programokban rejlik.
Kínálatunk megismeréséhez a Csongrád Megyei Önkormányzat nyomtatott idegenforgalmi kiadványai mellett a honlapunkon működő keresőprogramok is hozzájárulnak. Segítségükkel rendszeresen frissített adatok érhetők el a különböző látnivalókról, szálláshelyekről, egyéb turisztikai szolgáltatásokról és a megyében szervezett rendezvényekről.
A közel 13 ezer megyei szállásférőhely 87 százaléka kereskedelmi, a többi magánszálláshelyeken várja a vendégeket. A kereskedelmi szálláskapacitás 34 százalékát a turistaszállások és ifjúsági szállók, egyötödét szállodák, 12 százalékát panziók adják, a többi kempingekben és nyaralóházakban található. Falusi turizmussal 264 család foglalkozik, akik egyidejűleg összesen 1652 vendéget tudnak elszállásolni.
A turisták érdeklődésére is számot tartó, megyeszerte rendezett programok száma minden évben ötszáz körül mozog.

 


Nemzetközi kapcsolatok

Csongrád megye nemzetközi kapcsolati rendszere széles körű és bővülő: nemcsak a szomszédos országok, hanem más – európai, amerikai, ázsiai – országokkal is építi a kapcsolatait. Együttműködést alakított ki finn, lengyel, dán, francia, portugál, olasz, ukrán, orosz, német, görög megyékkel valamint egy amerikai megyével és egy kínai tartománnyal is.

A megye vezetése kiemelt jelentőséget tulajdonít a határon túli magyar nemzeti kisebbségek által lakott testvérmegyékkel, Temes és Arad megyével, illetve Vajdaság Autonóm Tartománnyal való kapcsolattartásnak.

Határmenti együttműködések: 

  • Phare CBC támogatással 2000-ben elkészült a Határmenti Térség Együttműködési Programja, amelyben 4 magyar (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád) megye és 4 román (Szatmár, Bihar, Arad és Temes) megye határozta meg a fejlesztési célkitűzéseket.
  • A megyeszékhely, Szeged fontos szerepet vállalt a jugoszláviai megújulási és újjáépítési programokban.
  • DKMTA megye egyik alapító tagja a Duna-Körös-Maros-Tisza Euroregionális Együttműködésnek (DKMT), melyet a Vajdasági Autonóm tartomány, négy román (Arad, Krassó-Szörény, Hunyad és Temes) megye, valamint három magyar (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád) megye alkot. Az együttműködés célja, hogy fejlessze a helyi közösségek közötti kapcsolatokat a gazdaság, a közlekedés, a környezetvédelem, az idegenforgalom, a művelődés és a sport területén.
  • Az Európai Területi Együttműködés keretében Csongrád megye két programban érintett:
    • 1. Magyarország-Románia Területi Együtt-működés Operatív Program 2007-2013 (4 magyarországi megye: Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és 4 romániai megye: Arad, Temes, Szatmár, Bihar)
    • 2. Magyarország-Szerbia IPA Határon átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 (Bács-Kiskun, Csongrád, Vajdaság)

Az IPA előcsatlakozási támogatási eszköz, amely tagjelölt országokkal pl. Horvátországgal és potenciális tagjelöltekkel, mint pl. déli szomszédunkkal, Szerbiával a határtérség gazdasági és társadalmi integrációjának erősítését szolgálja.

Magyarország Európai Uniós tagságának lehetőségeit kihasználva a Csongrád Megyei Önkormányzat törekszik a megye közvetítő, szolgáltató szerepének erősítésére az intézmények, társadalmi csoportok, a gazdasági élet szereplői, és a lehetséges nemzetközi partnerek között.

 

 
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
Keresés térképen

Helyrajzi szám alapján



Közterületnév, házszám alapján


Videók

További videók

Képek
Friss hírek
  • A VIII. Nyílzápor és Íjásztalálkozón folytatódik a Csongrád megye nemzeti értékeit bemutató megyejárás
    2014.06.27 07:29:48

    Ópusztaszer és a VIII. Nyílzápor és Íjásztalálkozó lesz a következő állomása a Csongrád Megyei Önkormányzat (CSMÖ) által indított, a megye nemzeti értékeit bemutató megyejárásnak. A „Belső értékek Csongrád megyében” elnevezésű eseménysor az ópusztaszeri rendezvény második napján, 2014. június 28-án folytatódik. A látogatók a CSMÖ munkatársai segítségével – amellett, hogy képet kaphatnak a Csongrád Megyei Értéktárban szereplő jelenleg 31 értékről, köztük a Feszty-körképről, „A magyarok bejövetele” c. monumentális körképfestményről – segítséget is kaphatnak annak az adatlapnak a kitöltéséhez, amelyen elektronikus formában javaslatot tehetnek újabb elemek felvételére valamely értéktárba.

     
  • Belső értékek Csongrád megyében
    2014.06.11 11:58:29

    A Csongrád Megyei Önkormányzat kiemelt fontosságúnak tartja a nemzeti értékek azonosítását, megőrzését, a nemzeti hagyományok ápolását. Így az országban az elsők között hozta létre – 2013 júniusában – a Csongrád Megyei Értéktár Bizottságot, amely eddig 31 nemzeti érték felvételéről döntött a Csongrád Megyei Értéktárba. E nemzeti értékek megismerésére – a Vidékfejlesztési Minisztérium HUNG-2014 B pályázatának támogatásával – „Belső értékek Csongrád megyében” címmel megyejárást szervezünk. Ennek keretében a megye leglátogatottabb rendezvényein jelenünk meg egy 2x2 m-es nádtetős faházzal, ahol kiadványokkal, az értéktárakban történő javaslattételhez szükséges nyomtatványokkal és bőséges információval várjuk az érdeklődőket. A faházhoz csatlakozó 2x2 m-es sátorban személyes beszélgetésekre, szakmai párbeszédekre, rövid előadásokra is lehetőséget teremtünk. A megyei értéktár több agrár- és élelmiszergazdaság szakterületenkénti kategóriába sorolt elemet tartalmaz, így ezekből kóstoltatást is szervezünk.

    A rendezvénysorozat plakátjának megtekintése 

  • A Csongrád Megyei Közgyűlés is foglalkozott a Kalmár-jelentéssel
    2014.04.29 05:46:27

    Kibővíti a magyar diplomácia mozgásterét a kisebbségvédelem területén a Kalmár-jelentés. A dokumentumról, amelyet nemrégiben fogadott el az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, a Csongrád Megyei Közgyűlés április 25-i ülésén is szó volt.

     
Közlemények, frissítések
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB