spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
Csongrád megye helyi jelentőségű természetvédelmi területei

Ásotthalmi fehérnyáras (emlékerdő)

Az ásotthalmi erdő részeként 1944-ben kapott védelmet a 17 ha-os Duna-Tisza közi homokerdő. Létét Kiss Ferenc erdőmérnöknek köszönheti, aki századunk első három évtizedében a Szeged környéki homokterületek erdősítésében kiemelkedő eredményeket ért el. A területen semmiféle erdészeti munkát nem végeznek, a letört ágakat és az elpusztult fákat is a helyükön hagyják. Gyepszintje jellegzetes homoki lágyszárúakban - homoki ternye, homoki keserűfű, sovány csenkesz, homoki pimpó és a pusztai kutyatej - igen gazdag. Különleges értékű növényei a piros madársisak és a környéken ismeretlen veresgyűrű som.

Ásotthalmi telepített erdő

Az emlékerdőtől nyugatra fekvő, mindössze 2 ha-os erdő szintén 1944. óta élvez védelmet. Telepítésére a múlt század végén került sor, amikor Szeged város az elpusztult ősi homoki lomberdők pótlására határozatot hozott. Ezeknek az erdőknek a nyersanyag szolgáltatásokon kívül klímajavító, tájképformáló és rekreációs funkciója is volt, illetve van.

Ásotthalom-Bogárzó

Ásotthalom község közigazgatási területének északi részén, a ruzsai határon elhelyezkedő 582 ha-os terület 1993-ban kapott védelmet. A viszonylag mély fekvésű ősgyep Bogárzó néven közismert.

Szentesi Széchenyi liget

  Az Alföld egyik legrégibb köztulajdonban lévő parkját 1953-ban nyilvánították védetté. A közpark közvetlenül a városközpontban a Kurca főcsatorna jobb partján, a Szentes-Csongrád között létesült műút mellett található. Kedvező mikroklímáját a Kurcának köszönheti, amely - a Vecseri-fokkal együtt - szinte körülöleli. A liget 1869-ben telepítéssel jött létre, mint sétakert. A liget Szentes város kultúrparkja is, mivel rendelkezik azokkal az objektumokkal (múzeum, strand, sporttelep, játszótér, padok), amelyek lehetővé teszik az odalátogatók kellemes és aktív kikapcsolódását.

Zsombói ősláp

Szegedtől 15 km-re észak-nyugatra, Zsombó községtől dél-keletre, a kiskunmajsai műút mellett fekvő 8 ha-os védett terület talaja löszös-homokos, vize a talajvízből és esővízből származik. A láp száraz nyarakon kiszárad. A mezőgazdálkodás térhódításával a hajdani nagy kiterjedésű alföldi lápok eltűntek. Néhány maradványa még itt-ott fellelhető. A Zsombó község határában fennmaradt zsombéksásos lápterület a lápfüzes és pusztai tölgyes erdővel ritkaságnak számít.

Csengelei kocsányos tölgyfa-csoport

A 8 db fából álló facsoport a község határában az erdészház mellett található. A facsoport fáit valószínűleg 1900. körül ültették csaknem kör alakban. A ma már mintegy 30 m magasságot elérő, 80 cm törzsátmérőjű egészséges kocsányos tölgyek lombkoronái messziről láthatók. A facsoport megjelenése, a fák fejlődési ereje természeti ritkaság ezen a vidéken.

Makói "Juhász Gyula Emlékfa"

A Megyeház utca 16. sz. ház előtti téren álló különlegesen szép alakú kocsányos tölgyfa védelmére 1974-ben hoztak határozatot. Ekkor a korona átmérője 24 m, a fa vastagsága 1,5 m, magassága pedig 14 m volt. Az 1810. körül ültetett fa egészségi állapota számottevően még nem romlott, dekoratív megjelenése ma is magára vonja a figyelmet. A fának irodalomtörténeti vonatkozása az, hogy Juhász Gyula makói tartózkodása alkalmával gyakran és szívesen pihent alatta.

Szegedi Páfrányfenyő

A Takaréktár 3. számú magánház udvarán áll a kb. 70 éves nőivarú páfrányfenyő, amelyet egy Pollák nevű köteles mester (a ház egykori tulajdonosa) 1925-ben hozatott Japánból, eredeti termőhelyéről. Ennek a fának magvaiból nevelték a város utca- és térfásításához felhasznált csemetéket.

Szeged-Kiskundorozsmai Nagyszék

Szegedtől nyugat felé haladva alig 8 km után, Kiskundorozsma határában találjuk a védett 17 ha-os szikfoltot, amely jórészt eredeti állapotában maradt fenn. Értékét az adja, hogy őrzi a Duna-Tisza közén uralkodó hajdani szikes puszták fajgazdag élővilágát. Növényei közül kiemelendő az erdélyi útifű, amely a magyar Alföld és az Erdélyi medence közös bennszülött faja.

Kisteleki Müllerszék (Nagyszék)

A Balástyához tartozó 84 ha-os védett érték a két település között az M5-ös fő közlekedési úttal és a vasútvonallal bezárt területen található. Legértékesebb részei a szikes tó, a semlyékek és a nedves talajú rétek. E változatos élőhely változatos madárvilágnak nyújt kedvező életfeltételt. 1990-ben nyilvánították védetté. A tó a Duna-Tisza közi szikes tavak láncolatának egyik jellegzetes képviselője.

Kisteleki Tó-alj (Bíbic-tó)

A város északnyugati részén a Pacsirta sor, a Gőzmalom utca és a Tóalj utca által bezárt területen található az 56 ha-os, 1990-ben védetté nyilvánított természeti érték. A Bíbic-tó a Duna-Tisza közti szikes tóláncolat egyik legkisebb tagja, vizének kémhatása egyedülállóan lúgos.

Szegedi Füvészkert

Újszegeden a Lövölde u. 42. szám alatt található hazánk területileg legnagyobb füvészkertje, amely 1989-ben kapott védelmet. A kertet 1922-ben alapították, de a növénytelepítés csak 1925-ben kezdődött. 1947-től jelentős fejlesztés kezdődött: betelepítették az arborétumot, üvegházak, magtár szerszámraktár épülnek. 1970-72. között új fóliaházak, később holland üvegházak létesülnek. Elkészül a Fitotron épülete, új kazánház kialakításával 1980-ban olajfűtésre térnek át. Közben a terület tovább bővül és kialakul a jelenlegi 17 ha-os nagysága. A József Attila Tudományegyetem Füvészkertje hármas funkciót tölt be: - az év minden szakában az egyetemi oktatáshoz bemutatja a szemléltetéshez szükséges hazai és külföldi növényeket, - a növénytani kutatásokhoz biztosítja a megfelelő mennyiségű és minőségű növényanyagot, - látogatható, ezért elősegíti a megtekintők szemléleti nevelését. Önmagában igen nagy értéket képvisel a 9 üvegházi teremben és 3 fóliaházban elhelyezett 1865 trópusi növényfaj. A 890 fafaj (és bokor), a 126 páfrányfaj és az 1200 db-os sziklakerti növényanyag külön figyelmet és védettséget érdemel. A 444 kaktuszfajon kívül a 475 egyéb, pozsgás fajokból álló gyűjtemény rendkívüli formagazdagságot nyújt a látogatóknak, akiknek száma évente 150-160 ezer fő.

Öttömös Baromjárás puszta

Helyi védettségét 1994. évben kapta. A homoki puszta területe művelésbevonással, erdőtelepítéssel folyamatosan csökkent. A megmaradt Baromjárást mezővédő erdősáv veszi körül és tagolja három nagyobb egységre: egy teknőszerű mélyedésben viszonylag nagy területű nádas található, ehhez keskeny kiterjedésű magas sásrét csatlakozik, amely kiterjedtebb szikesedő pusztába megy át.

Földeáki Kornél-erdő

A Száraz-ér partján terül el, melynek védelmére 1994. évben került sor. Az ültetett erdő Csongrád megye dél-keleti részének legnagyobb fás izolátuma. A 63 ha-os erdőből mindössze 3 ha-t kezelnek parkerdőként, a többi gazdasági erdő. A parkerdő domináns fajai: a kocsányos tölgy, a gyertyán, a magas kőris, a mezei juhar.

Hódmezővásárhelyi fasorok, fák és fásterületek

Védelmét a megyei jogú város közgyűlése 1994-ben határozta el. A testület ekkor hét értéket nyilvánított védetté:

1./ Kinizsi utcai balkáni vadgesztenye fasor (58 db fa),

2./ Ady Endre utcai közönséges platánsor (73 db fa),

3./ Epreskerti játszótér (224 db fa)

4./ Zrínyi utcai japánakácfák (28 db fa)

5./ Bercsényi utcai kocsányos tölgyek (2 db fa)

6./ Kossuth téri fák (30 db fa)

7./ Népkert és Strandfürdő fás területe

Ásotthalmi Magyari erdő

1995-ben került védelem alá, amely jellegzetes homokbuckás erdő. A defláció miatt mozgó homok megkötésére erdőtelepítést végeztek, így a kialakult homokbuckák megmaradtak. Az erdőben még ma is megtalálható 3 db homokdomb őrzi a régi idők emlékét.

Ásotthalmi rivó erdő

Szintén 1995-ben kapott helyi védelmet. Az Engi homokbuckák megkötésére 1807-ben fásítások kezdődtek. Azóta a terület gazdasági hasznosítása változatlan. Ma 3 idősebb tölgy folt idézi a hőskor hangulatát. A foltok erdei fenyő, szürke nyár és akác ültetvények közé ékelődnek. Az erdő értékes védett növényei az egyhajúvirág, a tavaszi hérics, a tarka páfrány.

Pusztamérgesi Mérgesi puszta

Védettségét a képviselőtestület 1995-ben mondta ki. A táj jellegét az alacsony homokbuckák és ritkás erdőfoltok határozzák meg. A terület nagyobb részén nyilt homokpusztai gyeptársulás található

Pusztamérgesi láp erdő

Védelmére 1995-ben került sor. A teknőszerű mélyedéseinek vadvizeit a Domaszéki-főcsatorna vezeti le, amely az utóbbi aszályos években nagymértékben hozzájárult a láperdő kiszáradásához.

Csongrádi Nagyrét Természetvédelmi Terület

1996 óta élvez helyi védelmet. A 806 ha-s terület a Köröszugban helyezkedik el, délről 10 km hosszan a Tisza, keletről pedig 5 km hosszan a Hármas-Körös öleli körül. A védett terület nyolc részből áll: 1. Ártéri erdő a Tisza bal partján, 2. Mámai réti Holt-Tisza, 3. Ellésparti Holt-Tisza, 4. Nagy-Gombás (holtág az ártéri erdők területén), 5. Szakadás (holtága az ártéri erdő területén), 6. Fekete vagy Dög-Körös, 7. Rázsonyi Holt-Körös, 8. Ártéri erdő a Körös jobb partján. A védelem alapvető célja a még közel természetes állapotban fennmarad egyedülállóan gazdag élővilággal rendelkező ártéri erdők, holtágak, kubikgödrök megőrzése, a tájképi értékek és kultúrtörténeti emlékek védelme.

Maty-éri Természetvédelmi Terület

1998-ban kapott helyi védelmet a tájképi értékek megőrzése, gazdagítása, illetve a terület többcélú funkciójához méltó természeti környezet kialakítása, megőrzése céljából.

 

 

 
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
Keresés térképen

Helyrajzi szám alapján



Közterületnév, házszám alapján


Facebook




Közlemények, frissítések
  • Közgyűlés - 2017. 05. 19.
    2017.05.11 07:10:11

    A Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2017. május 19-én tartja ülését.


    Az ülés helyszíne: Derekegyház, DALERD Zrt. vendégház, 6621 Derekegyház, Ördöngős tanya 3. (Térkép)

     
  • Közgyűlés - 2017. 03. 31.
    2017.03.23 14:06:41

    A Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2017. március 31-én tartja ülését.


    Az ülés helyszíne: Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark (6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68.)

     
  • Közgyűlés - 2017. 02. 10.
    2017.02.03 07:26:46

    A Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2017. február 10-én tartja ülését.


    Az ülés helyszíne: Mindszent, Keller Lajos Városi Könyvtár és Kulturális Központ (6630 Mindszent, Szabadság tér 37.)

     
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB