spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
Csongrád megye szellemi-kulturális élete

Csongrád megye szellemi arculata több évszázados történelmi fejlődés eredményeként alakult ki. Ez a régió, a délkeleti országrész eltérő kultúrák, vallások, földrajzi térségek találkozópontja. A megyeközpont Szeged, a 19. században fejlődött igazi európai nagyvárossá, Kolozsvár, Kassa, Zágráb és a többi Kárpát-medencei nagyváros méltó társává. A múlt század utolsó harmadától napjainkig a térséget éltető társadalmi, földrajzi és történelmi tényezők szerencsés együtthatására lényegében minden olyan intézmény megépült, ami az európai normák szerinti nagyvárossá tehette Szegedet. Ezek a fejlesztő energiák sugároztak ki a környékbeli középvárosokra, mint például Hódmezővásárhelyre, Szentesre, Csongrádra, Makóra, aminek révén a Tisza-völgy déli központjává fejlődhetett a térség. A tudományterületek közül ez a térség a matematika, a biológia és a biotechnológiai kutatások fellegvára. Számos tudóst, jeles gondolkodót indított útjára megyénk, talán a legismertebb közülük a jeles szegedi Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert. A két világháború közötti időszak különösen kedvezett Szeged és környéke szellemi felvirágzásának. Püspöki székhely lett a város, felépült a dóm és koszorúként köré települtek az új egyetemi épületek, s a Dóm tér árkádjai alatt lelt otthonra a magyar szellemi élet nagyjainak szoborpanteonja. A téren 1931 óta csillagtetejű színház, a Szabadtéri Játékok működik, világnagyságokat sorakoztatva színpadára.

Művészet, népművészet

Igen változatos a megye művészeti élete. Itt alakult ki a vidéki Magyarország talán legfontosabb irodalmi központja. Hódmezővásárhelyhez kötődik az alföldi festészet egyik legfontosabb realista képzőművész-kolóniája, de emellett Szegeden, Mártélyon, Makón és Csongrádon ma is működnek művésztelepek. Gazdag és változatos a térség népművészeti hagyományokban. A "szögedi nemzet" sajátos ö-ző nyelvjárása a vidék féltve őrzött kultúrkincse. Hódmezővásárhely népi hímzése, fazekassága, Makó és Szentes környékének változatos népművészete mellett a tápéi tánckultúra és a népviseletekben megőrzött hagyományvilág színesíti a megye szellemi arculatát.

Oktatás, képzés, felsőoktatás, tudományos élet

A megye szinte minden településén van alapfokú képzést biztosító általános iskola. A városokban középfokú tanintézetek széles választéka alakult ki, Szeged pedig nemzetközi hírű egyetemi és iskolaváros, hiszen az alsó és középfokú tanintézetek mellett a felsőfokú és egyetemi szintű képzés intézményei is megtalálhatók a városban. Már az első világháború előtt Szeged és a megye városai jellegzetesen középiskolás diákvárosok hírében álltak, mivel csak a legfiatalabb városok Mórahalom és Mindszent kivételével mindenütt évtizedek óta működik középiskola. Kedvező körülmény, hogy Szeged, Hódmezővásárhely, Csongrád és Szentes nagy múltú gimnáziumai az ország legjobbjai közé számítanak. Megyénkben 48 középiskola és 14 szakmunkásképző található, ebből 24 Szegeden működik.

Egyetemek, felsőoktatás

A felsőfokú képzés szegedi meggyökerezésével vált szinte teljessé az iskolarendszer térségünkben, hiszen a színművészeti és a műszaki, közgazdasági fakultások hiányoznak csupán az egyetemi rendszerből. Szegeden az 1879-es nagy árvizet követő újjáépítés lázában vetődött fel a gondolat, hogy a városnak felsőoktatási intézménye is legyen. A rangot adó egyetemalapítás álma csak az első világháború után válhatott valóra, amikor Kolozsvár román megszállását követően az 1872-ben alapított kolozsvári m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Szegedre menekült. Itt 1921. októberében indult meg újra az oktatás jogi, orvosi, bölcsészettudományi és természettudományi karokon. Napjainkban a Szegedi Tudományegyetemen szinte minden képzési terület képviselteti magát. A képzések között alap-, mester- és PhD szakokat egyaránt találunk, a kínálatot pedig a felsőfokú szakképzések teszik teljessé. Látva a Szegedi Tudományegyetem képzési portfólióját és a mögötte álló tudományos potenciált, nem csoda, hogy az egyetemek és főiskolák abszolút rangsorában az oktatók és a hallgatók kiválósága alapján a Szegedi Tudományegyetem az egyik legsikeresebb vidéki egyetem.

Tudományos élet

A század első évtizedeiben e tájék inkább kibocsájtója volt a ritka talentumoknak. A szegedi Csonka János volt például Bánki Donáttal együtt a porlasztó feltalálója, Makóról származik Galamb József, a Ford autógyár főkonstruktőre, a század motorizációjában döntő szerepet játszó T-modell tervezője. A sajtó zsenije, az amerikai sajtócézár Pulitzer József ugyancsak e város szülötte. Komoly alapozást jelentett az Alföldi Mezőgazdasági Intézet Szegedre telepítése 1928-ban, amely a mai Gabonatermesztési Kutató Intézet elődje volt. Az intézet 1970-ig a szikesek, továbbá a réti talajok javításának kérdéseivel foglalkozott, azóta a kenyérgabona és a takarmánygabona nemesítésének és termesztésének komplex kutatásával foglalkozva jelentős nemzetközi sikereket ért el. A tudományos kutatóhelyek a térség mezőgazdasági jellegének megfelelően az élelmiszergazdaság, a biológia tudományterületein, illetve az egyetem megtelepülését követően a professzori kar szellemi potenciáljának megfelelően a társadalomtudományok, a természettudományok, a matematika, valamint az orvostudomány területein alakultak ki mára a nemzetközi tudományos életben is rangos kutató intézetek. 1973-ban elkészült a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai központjának épületegyüttese, ekkortájt alakul meg Makón a Zöldségtermesztési Kutatóintézet Hagymakutató Állomása és ekkor létesült a József Attila Tudományegyetem kibernetikai laboratóriuma is, valamint a SZOTE központi kutatólaboratóriuma. Napjainkban a szegedi ELI Szuperlézer Központ közelgő beindulása adhat újabb lökést a tudományos életnek.

Művelődés, múzeumok

A megye művelődési élete kulturális és művészeti események igen változatos szövetéből áll össze. Majd minden nagyobb város kialakította időszaki rendezvényeit, meghonosított országos művészeti szemléket, fesztiválokat. Az utóbbi években a megye községeiben is számos hagyományteremtő szándékú rendezvénysorozat, fesztivál, falunap kelt életre. Ezek rendszerint valamilyen helyi hagyományra épülnek, kötődhetnek vallási ünnepekhez is, gyakran népszokásokat tartanak ébren. Mindenképpen olyan rendezvények ezek, amelyek az itt lakó polgárok igényeit, kezdeményezőkészségét, kulturális attitűdjét tükrözik. Az évi több száz rendezvény a térségben a falusi turizmus fellendülését is magával vonzotta. Csongrád megyét jellemző művelődési és kulturális intézmények közül a múzeumi hálózat a legnagyobb múltú és az egyik legfejlettebb az országban, összesen 21 múzeum, valamint kiállítóhely várja látogatóit megyeszerte. A szegedi Móra Ferenc Múzeum régészeti, néprajzi és természettudományos gyűjteményei a legnagyobbak közé tartoznak az országban.

Levéltárak, könyvtárak

A megye levéltárai archívumokként őrzik a térség írásos értékeit. Szegeden, Szentesen és Hódmezővásárhelyen vannak nagyobb levéltárak, amelyek Csongrád, Csanád és részben Totontál vármegyék iratanyagát őrzik több, mit 11.000 iratfolyóméter mennyiségben. A megye könyvtárainak központja a szegedi Somogyi-könyvtár, amelyet 1880-ban alapított Somogyi Károly esztergomi kanonok. Számos könyvritkaságot őriznek az 1984-ben épített impozáns Dóm téri épületben. Dokumentum állományára és a benne folyó tudományos munkára tekintettel tudományos fokozatú könyvtár. A megye városaiban Makón, Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Csongrádon jelentős könyvállománnyal rendelkező könyvtárak működnek, a megyében mintegy 250 könyvtár szolgálja az olvasókat.

Színház

Térségünk színházi élete különösen nagy hagyományokra tekint vissza, Állandó társulattal nem rendelkező ún. nyári színházak a második világháborúig működtek Szentesen, Makón, és Hódmezővásárhelyen is, napjainkban pedig az alkalmilag szervezett színházi előadások a jellemzők. A Szegedi Nemzeti Színház legendás időszakaiban a magyar színházművészet számos nagy egyénisége kötődött a városhoz. Ma is Dél-Magyarország művészeti életének döntő fontosságú intézménye. A szegedi opera hírnevét Vaszy Viktor karnagy-zeneigazgató több évtizedes itteni működése teremtette meg, s tette a hazai operajátszás rangos műhelyévé operánkat. A Szegedi Szabadtéri Játékok pedig évről-évre világsztárokat felvonultató előadásaival méltán öregbíti a város hírnevét.

Irodalom

A megye irodalma évszázados távolban gyökerezik. Elődeink neves prédikátorokra lehettek büszkék, de a későbbi időszakokból is kiemelkedő személyiségek egész sorát említhetjük. Szegeden élt Dugonics András, Tömörkény István, Móra Ferenc, Juhász Gyula, s hosszabb ideig újságíróskodott itt Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, de a városhoz sok szállal kötődött Balázs Béla, Radnóti Miklós és József Attila is. Hódmezővásárhely Németh László emlékét ápolja, Makón az Espersit-házban a magyar líra olyan nagyságai érezhették magukat otthon, mint Juhász Gyula vagy József Attila. Ma irodalomtörténeti kiállítás idézi fel itt a város egykor mozgalmas irodalmi életét.

Zene

A megye zenei élete jórészt Szegedre összpontosul, hiszen jelentős műhelyei, mint a Szegedi Nemzeti Színház operatagozata, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola és Konzervatórium, a tanárképző főiskola Ének-zene Tanszéke, és a Szegedi Szimfonikus Zenekar évtizedek óta tartópillérei és ösztönző intézményei a színvonalas koncertéletnek.

 
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
Keresés térképen

Helyrajzi szám alapján



Közterületnév, házszám alapján


Facebook




Közlemények, frissítések
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB
spacer.png, 0 kB